Infostart.hu
eur:
367.63
usd:
335.1
bux:
143727.84
2026. november 18. szerda Jenő
Egészségügyi alkalmazott a Berlin Messe rendezvényközpontban kialakított ideiglenes kórház egyik ágyánál 2020. május 19-én. A koronavírussal fertőzött betegek kezelésére létrehozott 488 ágyas létesítményben nem kezeltek betegeket, mert a berlini kórházak mindeddig nem voltak túlterheltek.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Sean Gallup

Drasztikus kórházi reform jön Németországban, csődök is lesznek

A 2024-től érvényes átalakítás 350 kórház bezárását is hozhatja, és az átmeneti időszakban több intézmény is csődbe juthat, mert a finanszírozást is alapjaiban szabják újra.

Hónapokig tartó heves vita után megállapodás jött létre a német kormány egészségügyi minisztere és tartományi kollégái között a kórházi reformról. Németországban súlyos gondokat okoz a megfelelő kórházi ellátás biztosítása, különös tekintettel az ápolói személyzet hiányára, a kórházak számának, illetve működésének racionalizálására, de mindenekelőtt a pénzhiányra.

A tervezett reform 2024-ben lép életbe. Az ezzel kapcsolatos, a tizenhat tartomány közül tizennégy által támogatott előzetes megállapodást a szövetségi egészségügyi miniszter, Karl Lauterbach jelentette be. Noha a tervezett célkitűzéseknek vannak tekintélyes bírálói is, általános a vélekedés, hogy a kormány és a tizenhat tartomány megállapodása az egészségügy javítása érdekében hosszabb távon előrelépést jelenthet.

Erre utal, hogy az egészségügyi miniszter "egyfajta forradalomról" beszélt. A tárgyalások hosszú ideig tartottak, a frontok időnként megkeményedtek. A tartományok mindenekelőtt több pénzt követeltek a kórházak, illetve klinikák működésének korszerűsítésére, valamint azonnali segélyt a csődközeli kórházak segítésére.

A Német Kórházszövetség (DKG) korábban úg vélekedett, hogy a szükséges reform keretében az elkövetkező években a kórházak, illetve a klinikák akár ötödét is bezárhatják. Ez mintegy 350 kórházat érintene, mivel a Szövetségi Statisztikai Hivatal szerint 2021-ben megközelítette a kétezret a fekvőbeteg-intézmények száma.

A reform egyik sarokköve, hogy biztosítsák a megfelelő egyensúlyt a lakóhelyhez közeli ellátás és a szakosodás között. Ennek célja az a felismerés, hogy a nagyobb kórházakra mindenekelőtt a komplexebb beavatkozások végrehajtása érdekében van szükség. Az előirányzott reform keretében

megváltoztatják az egyes kezelések után járó átalánydíjas juttatási rendszert.

A szövetségi egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban egyfajta "hörcsögmentalitásról " beszélt, utalva arra, hogy a kórházak a gazdasági, illetve pénzügyi nyomás miatt lehetőség szerint minél több esetet vállaltak. Köztük olyan eseteket is, amelyekhez nem volt meg a megfelelő szakértelem. Ez pedig Lauterbach szerint a minőség rovására ment.

A tervek lényege a javadalmazási rendszer megváltoztatása, mégpedig a juttatások egyösszegű kifizetésével. A kórházaknak az eddigi eseti juttatások helyett egyösszegű, előzetes költségvetésből kell gazdálkodniuk. Az egészségügyi intézményeknek ebből kell fedezniük a szükséges személyzet biztosítását, a műszaki ellátást, továbbá a sürgősségi ellátás, valamint a további szolgáltatások költségeit.

A reform keretében a szövetségi kormány és a tartományi kormányok közösen dolgozzák ki a költségvetés meghatározásához szükséges minőségi kritériumokat. Mivel azonban ez minden valószínűség szerint hosszabb időt vesz igénybe, az átmeneti időszakban az egyik legfőbb cél az ápolói személyzet biztosítása.

A miniszter szerint a reform fontos célkitűzése betegek megfelelő tájékoztatása. Ezzel összefüggésben Lauterbach egy úgynevezett "átláthatósági" klauzulát sürgetett, amely informálná a rászorultakat az adott kórházak által biztosított kezelésekről, illetve azok minőségéről. Ez – mint fogalmazott – átláthatóvá tenné az intézmények által biztosított szolgáltatásokat, továbbá azok szintjét is. A miniszter abból indult ki, hogy a hangsúlyt a kezelés minőségére kell helyezni. Ez pedig azt jelenti, hogy koncentrálni kell a "kínálatot" a minőség javítása érdekében. Ennek alátámasztására olyan tanulmányokra hivatkozott, amelyek szerint jelentősen megnő egyes betegségek túlélési esélye, ha speciális kórházak biztosítják a megfelelő kezelést.

A tárgyalások során

a tartományok a kormánytól "átmeneti" pénzügyi támogatást követeltek

arra az időszakra is, amíg a reform életbe lép. Ezt azonban a miniszter az ország költségvetési helyzetére hivatkozva elutasította. Karl Lauterbach szerint a kormány megvizsgálja a kérést, de a maga részéről annak teljesítéséhez nem fűz nagy reményt. Elismerte, hogy a reformig minden bizonnyal több kórház csődbe jut. Ugyanakkor a tartományokra hárította a felelősséget amiatt, hogy a szükséges reformról nem tudtak korábban megállapodni.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A kezdet jó, de további reformokra van szükség - Kiderült mit gondolnak a Tisza-kormány első fél évéről a magyar vállalatok

A tavaszi országgyűlési választás óta érezhetően javult a Magyarországon működő német vállalatok hangulata, erős növekedési lendületre azonban az őszi felmérés alapján sem érdemes számítani - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentéséből. A vállalatok kilátásait mutató konjunktúrajelentés arról számolt be, hogy bár a gazdasági várakozások nagyot javultak a tavaszi választások előtt látottakhoz képest, a beruházási és foglalkoztatási tervek egyenlege viszont közel nulla maradt. A vállalatok legfőbb kockázatként a kereslet gyengeségét nevezték meg, de az erős forintárfolyamot is többen említették. A Tisza-kormány eddigi lépéseit vegyesen értékelték a válaszadók: az uniós kapcsolatok rendezését és a jogbiztonság helyreállítása felé tett lépéseket kedvezően ítélték meg a vállalatok, de az adórendszerben és a munkaerő-utánpótlásban további reformokat szorgalmaznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×