Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter: itt semmifajta elköteleződés nem történik

A külgazdasági és külügyminiszter a vilniusi NATO-csúcs előtt nyilatkozott. Jens Stoltenberg arról beszélt, hogy Ukrajna pozitív üzenetet fog kapni.

Egyelőre jók vagyunk – közölte Szijjártó Péter a Facebookon, kijelentve, hogy semmifajta elköteleződés nem látszik Ukrajna esetleges NATO-tagsága kapcsán.

"A dolgok mostani állapota szerint jó esély van arra, hogy elkerüljünk egy abszolút felelőtlen döntést, amely a háború eszkalációjának óriási kockázatával járna. Sikerül felelős döntést hozni, ha nem változik a csúcstalálkozó szövegtervezete" – fejtette ki.

A tárcavezető arról számolt be a kétnapos ülésre érkezve, hogy Magyarország számára a legfontosabb a NATO azon korábbi világos döntésének megerősítése, amely szerint a katonai szervezet nem részese az ukrajnai fegyveres konfliktusnak, és mindent elkövet az eszkaláció megakadályozása érdekében.

"Ez nekünk, a szomszédságban élőknek, rendkívül fontos, hiszen ha egy háború eszkalálódik, akkor az először a földrajzi szomszédság számára jelent veszélyt, nem a több ezer vagy több száz kilométerrel odébb fekvő országok számára" – mutatott rá. Ennek a kontextusában kell értelmezni minden más kérdést, a NATO és Ukrajna jövőbeni viszonyának alakulását is – tette hozzá.

Nem lesz menetrend

Ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy van egy tábor, amely az utóbbi időben határozottan érvelt amellett, hogy Kijevnek ezúttal világos menetrendet kell kapnia a csatlakozásra vonatkozóan. Szavai szerint ezzel szemben állnak azok, akik felelősségteljesen gondolkodnak és folyamatosan óvatosságra intettek – mondta.

"Így voltunk ezzel mi is, egy darabig legalábbis a nyitott fórumokon egyedül, a zárt ajtók mögött azért többen is. Közülük azért jó néhányan most az elmúlt napokban kiléptek a napfényre, és világossá vált, hogy azért sokan felelősségteljesebben gondolkodnak a kérdésről, mint ahogy az tűnhetett" – mondta.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy jó esély van arra, hogy e téren felelősségteljes döntés szülessen,

a csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetében ugyanis nem szerepel semmilyen konkrét időpont a csatlakozást illetően,

gyakorlatilag csak a még 2008-ban Bukarestben jóváhagyott nyilatkozatra utalnak vissza, amelyben az állt, hogy "Ukrajna majd valamikor a NATO tagja lehet adott esetben".

Ukrajnának éves nemzeti programokat kell készítenie és ezeket majd a tagállami külügyminiszterek értékelik, márpedig a NATO nem pusztán katonai, hanem egyben értékalapú szövetség is, így ezek a szempontok is számítanak a belépés ügyében. Ilyen fontos érték például a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, ez elvárásként szerepel is Ukrajna felé, és Magyarország kiemelt figyelmet fog fordítani erre a kérdésre, ez hangsúlyos szerepet játszik majd a kormány álláspontjának kialakításában.

A miniszter üdvözölte, hogy a zárónyilatkozat aktuális tervezete világosan fogalmaz annak kapcsán is, hogy Ukrajna adott esetben akkor kaphat meghívást a jövőben, ha teljesíti a feltételeket, tehát nincs "semmifajta elköteleződés".

Ukrajna "pozitív üzenetet fog kapni a NATO-tagság felé vezető útról" – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Vilniusban.

Stoltenberg szerint Kijev még több katonai segélyre számíthat, valamint arra, hogy az észak-atlanti szövetség enyhíti a formális feltételeket egy új formátumú együttműködés, az úgynevezett NATO-Ukrajna Tanács érdekében. A tanács szerdán tartja első ülését.

"Ukrajna hosszú utat tett meg azóta, hogy 2008-ban úgy döntöttünk: a következő lépés a NATO-tagsági akcióterv lesz" – jegyezte meg Stoltenberg. "Ukrajna sokkal közelebb került a NATO-hoz, ezért úgy gondolom, eljött az ideje, hogy ezt a NATO döntései is tükrözzék" – tette hozzá a főtitkár a NATO vilniusi csúcstalálkozója előtt.

A NATO világossá fogja tenni, hogy Ukrajna a szövetség tagja lesz, és nem fogják kötelezni a tagsági akcióterv követésére, ami "nagyon erős és pozitív üzenet lesz a NATO-tól Ukrajnának".

"Nyilvánvalóan egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba fel sem merülhet. Ez azonnal háborús kockázatot jelentene az egész szövetség számára" – figyelmeztetett.

Stoltenberg hozzátette: a NATO-csúcs Ukrajnáról szóló döntéseit két- és többoldalú támogatási rendszerek fogják kiegészíteni.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×