Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Ukrán 155 mm-es önjáró löveg tüzel orosz állásokra a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Csiki Varga Tamás: az ukrán NATO-tagság kilátásban tartása jó ütőkártya

Kétnapos NATO-csúcstalálkozó kezdődik kedden a litván fővárosban, Vilniusban. Jens Stoltenberg főtitkár úgy fogalmazott, meg kell erősíteni a szándékot, hogy Ukrajnát közelebb hozzák a szövetséghez. Most már azt is lehet sejteni, ez milyen formában történik meg. A török elnöktől pedig most valamilyen engedményt vár a NATO.

Ahogy azt a NATO-tagállamok már a találkozó előtt egyértelműen jelezték, a csatlakozásra való meghívás semmiképp nem fog napirendre kerülni, mindazonáltal a NATO és Ukrajna közti politikai kapcsolat magasabb szintre, más minőségre léptetése meg fog megtörténni a NATO–Ukrajna Tanács létrehozásával, aminek alapja az 1997 óta létező NATO–Ukrajna Bizottság. Ez a lépés elmarad az ukrán várakozásoktól, de mégis egy strukturáltabb, tartalmasabb együttműködési lehetőséget kínál, ami még nem egyértelműen a tagság felé mutat – emlékeztetett az InfoRádióban Csiki Varga Tamás.

Annak fényében, hogy a háború részben azért tört ki, mert Ukrajna csatlakozni kívánt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, nem lesz-e a fenti előrelépés olaj a tűzre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta:

a kulcskérdés az, elvitatjuk-e Ukrajna szuverén jogát ahhoz, hogy valamilyen katonai vagy politikai szövetséghez, integrációs szervezethez csatlakozzon.

Amennyiben az ukrán lakosság ezen szándékát elfogadjuk, akkor ezt tiszteletben kell tartani. Az ukrán társadalomban egyébként a NATO-tagság támogatottsága – nyilván a háború hatására is – nagy mértékben megerősödött, 70 százalék körüli szinten áll.

„Amennyiben ők ezt napirenden kívánják tartani és a szövetség hajlandó felvenni őket, akkor ez nem az orosz háborús elképzelésektől vagy az orosz biztonsági érdekektől függ” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy kizárni persze nem lehet, hogy egy ilyen folyamat olaj legyen a tűzre. Hiszen ahogy 2022 januárjában sem tetszett Oroszországnak, hogy Ukrajna az ő érdekszférájából a nyugati érdekszféra felé sodródik, úgy ez valószínűleg 2023-ban sem lesz népszerű Moszkvában.

Az ukrán NATO-tagság lebegtetése, kilátásban tartása Csiki Varga Tamás szerint nagyon jó tárgyalási alap, jó ütőkártya lehet akkor, amikor majd Ukrajna és Oroszország jövőjéről kell dönteni, lényegében azáltal, hogy

legyen miről lemondani.

„Ez egy felajánlható engedmény Ukrajna és a NATO részéről, annak érdekében, hogy például területek kerüljenek vissza ukrán fennhatóság alá.”

Ez azonban nem vezet egyenesen NATO-tagsághoz. A politikai résztvevők is egyértelműen kommunikálják, hogy amíg a háború tart, addig Ukrajna tagsága nincs napirenden, de politikai témaként megvan. Épp azért nem zárkózhatnak el tőle, mert tárgyalási alap lehet. Ám összességében ott tart az ügy, hogy 2022 szeptemberében Ukrajna benyújtotta kérelmét a csatlakozásra, és erre további reakció nem érkezett. A következő lépésnek annak kellene lennie, hogy a tagországok meghívják Ukrajnát a csatlakozásra, ehhez pedig a 31 tagország egyhangú támogatása kellene, ami nyilván nem áll fenn.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint egy ütemtervre van szükség, hogy az ország katonai képességei közeledjenek a NATO-tagság követelményeihez. Ezzel kapcsolatban Csiki Varga Tamás elmondta: a NATO–Ukrajna Tanácson belül most kialakuló új elrendezés azt is magában fogja foglalni, hogy

  • sokkal komolyabb hírszerzési információs,
  • katonai-technológiai megoldásokat érintő, illetve
  • akár katonai védelmi tervezési együttműködés

is folyhat majd a felek között. Ilyen értelemben jelent ez sokkal többet, mint az egyszerű konzultációs fórum, ami eddig létezett.

Miközben azt még nem látjuk, hogy a háborúnak mikor és milyen formában lesz vége, a nyugati szövetségesek arra készülnek, hogy miként lehet Ukrajnát majd abban a leendő helyzetben olyan „sündisznóvá” tenni, ami kellően komoly elrettentő és védelmi képességekkel rendelkezik annak érdekében, hogy Oroszország ne kívánja még egyszer megtámadni.

(A nyitóképen: ukrán 155 mm-es önjáró löveg tüzel orosz állásokra a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×