Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
330.6
bux:
109547.02
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Ukrán 155 mm-es önjáró löveg tüzel orosz állásokra a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Csiki Varga Tamás: az ukrán NATO-tagság kilátásban tartása jó ütőkártya

Kétnapos NATO-csúcstalálkozó kezdődik kedden a litván fővárosban, Vilniusban. Jens Stoltenberg főtitkár úgy fogalmazott, meg kell erősíteni a szándékot, hogy Ukrajnát közelebb hozzák a szövetséghez. Most már azt is lehet sejteni, ez milyen formában történik meg. A török elnöktől pedig most valamilyen engedményt vár a NATO.

Ahogy azt a NATO-tagállamok már a találkozó előtt egyértelműen jelezték, a csatlakozásra való meghívás semmiképp nem fog napirendre kerülni, mindazonáltal a NATO és Ukrajna közti politikai kapcsolat magasabb szintre, más minőségre léptetése meg fog megtörténni a NATO–Ukrajna Tanács létrehozásával, aminek alapja az 1997 óta létező NATO–Ukrajna Bizottság. Ez a lépés elmarad az ukrán várakozásoktól, de mégis egy strukturáltabb, tartalmasabb együttműködési lehetőséget kínál, ami még nem egyértelműen a tagság felé mutat – emlékeztetett az InfoRádióban Csiki Varga Tamás.

Annak fényében, hogy a háború részben azért tört ki, mert Ukrajna csatlakozni kívánt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, nem lesz-e a fenti előrelépés olaj a tűzre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta:

a kulcskérdés az, elvitatjuk-e Ukrajna szuverén jogát ahhoz, hogy valamilyen katonai vagy politikai szövetséghez, integrációs szervezethez csatlakozzon.

Amennyiben az ukrán lakosság ezen szándékát elfogadjuk, akkor ezt tiszteletben kell tartani. Az ukrán társadalomban egyébként a NATO-tagság támogatottsága – nyilván a háború hatására is – nagy mértékben megerősödött, 70 százalék körüli szinten áll.

„Amennyiben ők ezt napirenden kívánják tartani és a szövetség hajlandó felvenni őket, akkor ez nem az orosz háborús elképzelésektől vagy az orosz biztonsági érdekektől függ” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy kizárni persze nem lehet, hogy egy ilyen folyamat olaj legyen a tűzre. Hiszen ahogy 2022 januárjában sem tetszett Oroszországnak, hogy Ukrajna az ő érdekszférájából a nyugati érdekszféra felé sodródik, úgy ez valószínűleg 2023-ban sem lesz népszerű Moszkvában.

Az ukrán NATO-tagság lebegtetése, kilátásban tartása Csiki Varga Tamás szerint nagyon jó tárgyalási alap, jó ütőkártya lehet akkor, amikor majd Ukrajna és Oroszország jövőjéről kell dönteni, lényegében azáltal, hogy

legyen miről lemondani.

„Ez egy felajánlható engedmény Ukrajna és a NATO részéről, annak érdekében, hogy például területek kerüljenek vissza ukrán fennhatóság alá.”

Ez azonban nem vezet egyenesen NATO-tagsághoz. A politikai résztvevők is egyértelműen kommunikálják, hogy amíg a háború tart, addig Ukrajna tagsága nincs napirenden, de politikai témaként megvan. Épp azért nem zárkózhatnak el tőle, mert tárgyalási alap lehet. Ám összességében ott tart az ügy, hogy 2022 szeptemberében Ukrajna benyújtotta kérelmét a csatlakozásra, és erre további reakció nem érkezett. A következő lépésnek annak kellene lennie, hogy a tagországok meghívják Ukrajnát a csatlakozásra, ehhez pedig a 31 tagország egyhangú támogatása kellene, ami nyilván nem áll fenn.

Jens Stoltenberg főtitkár szerint egy ütemtervre van szükség, hogy az ország katonai képességei közeledjenek a NATO-tagság követelményeihez. Ezzel kapcsolatban Csiki Varga Tamás elmondta: a NATO–Ukrajna Tanácson belül most kialakuló új elrendezés azt is magában fogja foglalni, hogy

  • sokkal komolyabb hírszerzési információs,
  • katonai-technológiai megoldásokat érintő, illetve
  • akár katonai védelmi tervezési együttműködés

is folyhat majd a felek között. Ilyen értelemben jelent ez sokkal többet, mint az egyszerű konzultációs fórum, ami eddig létezett.

Miközben azt még nem látjuk, hogy a háborúnak mikor és milyen formában lesz vége, a nyugati szövetségesek arra készülnek, hogy miként lehet Ukrajnát majd abban a leendő helyzetben olyan „sündisznóvá” tenni, ami kellően komoly elrettentő és védelmi képességekkel rendelkezik annak érdekében, hogy Oroszország ne kívánja még egyszer megtámadni.

(A nyitóképen: ukrán 155 mm-es önjáró löveg tüzel orosz állásokra a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×