Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.66
bux:
139579.07
2026. november 20. péntek Jolán
Nyitókép: Unsplash.com

A hőségnek láthatatlan ára is van: így veszítünk a gazdasági teljesítményből

Az extrém hőség egyre inkább strukturális gazdasági kockázattá válik – derül ki az Allianz Research friss elemzéséből. Tölgyes Ágnes, az Allianz Hungária Zrt. fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja az InfoRádióban jelezte, 30 és 35 fok között minden további Celsius-fok átlagosan 3 százalékkal csökkenti az egy ledolgozott órára jutó gazdasági teljesítményt.

A legtöbben azt gondolják, hogy a hőség gazdasági költsége az az aszályban vagy az aszályt követő viharokban jelenik meg, pedig a legnagyobb veszteség sokszor láthatatlan marad, és ez pedig az, hogy egyszerűen kevésbé hatékonyan tudunk dolgozni – hívta föl a figyelmet az InfoRádióban Tölgyes Ágnes, hozzátéve: 30 fok körül van az a fordulópont, ami fölött a gazdaság teljesítménye látványosan csökken.

Extrém hőségben egyrészt csökken a munka termelékenysége, a 30 és 35 fok közötti sávban minden további Celsius-fok emelkedése nagyjából 3 százalékkal csökkenti az egy ledolgozott órára jutó teljesítményt. Másrészt pedig nő az energia és működési költség a megemelkedett hűtési igény miatt, vagyis a cégeknek épp akkor nőnek a költségei, amikor a termelékenység csökken, miközben nő az egészségügyi és infrastruktúra rendszerek terhelése is – mutatott rá a szakértő, kiemelve:

a hőség valódi ára tehát sokszor nem az, amit látunk, hanem az a teljesítmény, amelyet elveszítünk.

Magyarországon azok az ágazatok vannak leginkább kitéve ennek a kockázatnak, ahol a dolgozók közvetlenül megtapasztalják a hőségeket. Ilyen a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika és a többi ipari termelő ágazat.

A mezőgazdaság a legközvetlenebbül érintett ágazat, ahol a sérülékenységet még tovább növeli az aszály és a vízhiány. Ráadásul a hazai szántóterületeknek csak kis része öntözhető, ez jelenleg 3-3,7 százalék között van – jegyezte meg az Allianz fenntarthatóságért felelős igazgatósági tagja.

Az építőipar a szabadtéri fizikai munkavégzés miatt jelenik meg leghamarabb a teljesítmény csökkenése. Itt a kieső munkaórákat sokszor nem lehet teljes mértékben pótolni, ami késésekhez vagy kötbérekhez is vezethet. A feldolgozó- és logisztikai szegmensekben pedig nem csak a dolgozók teljesítménye romlik, hanem nő a hűtési költség is. Magyarul itt kisebb teljesítmény magasabb költségek mellett jelentkezik – tette hozzá.

Hogy mit tehetnek a vállalatok és az állam annak érdekében, hogy a hőség ne váljon egyre nagyobb gazdasági veszteségforrássá, azzal kapcsolatban Tölgyes Ágnes úgy fogalmazott: a legfontosabb felismerés az, hogy

a hőséghez alkalmazkodni kell, mert ez már nem egy rendkívüli helyzet, hanem egyre inkább az új normalitásnak a része.

A vállalatoknál az egyszerű gyakorlati megoldások segítenek a legtöbbet. Ilyen például a munkarend átalakítása, a korábbi műszakkezdés, több pihenőidő elrendelése, árnyékolás és passzív hűtés, vagy energiahatékony klímaberendezések működtetése. Az is fontos, hogy a hőséget üzleti kockázatként kell kezelni, ugyanúgy helyet kell kapni az üzletmenet-folytonossági tervekben, mint bármely más működési kockázatnak. Vagyis nem az a kérdés, hogy lesznek-e hőhullámok, hanem az, hogy mennyire vagyunk rájuk felkészülve – magyarázta.

Mint hozzátette, az államnak is fontos szerepe van, ide tartozik például a városi zöldfelületeknek a növelése, az épületállomány korszerűsítése, az energiahálózat fejlesztése, a sérülékeny csoportok védelme és a hosszú távú alkalmazkodási programok kidolgozása is. Nem az a kérdés, hogy fizetünk-e a hőségért, hanem az, hogy előre költünk-e az alkalmazkodásra, vagy utólag a károk helyreállítására – foglalta össze Tölgyes Ágnes.

A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Munkavállalók: azért jó a bérmegállapodás, mert mindenki „kicsit elégedetlen”

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke az InfoRádióban a minimálbér-tárgyalások eredményével kapcsolatban megjegyezte: továbbra is szeretnék egy középtávú, több éves megállapodás sarokköveit látni, most ugyanis az szja-visszatérítés, nem pedig a bruttó emelés miatt fogadták el a legalacsonyabb bérűek jussának emelkedését.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Már 372 alatt is járt a forint, de újra gyengül

Péntek délelőtt erősödésnek indult a forint, az euró árfolyama 372 forint alá, a dolláré pedig 339 forint közelébe süllyedt, kora délutánra azonban teljesen elfogyott a lendület. Az euró jegyzése ismét 373,3 forintig emelkedett, a dollár pedig már 340,5 forintba kerül, így a magyar deviza lényegében visszagyengült a csütörtök esti szintekre. Az előző napi meredek esés során az euró 368 forintról egészen 373,6 forintig drágult, amit a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár is táplált. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×