eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Many hands in silhouette pressed against frosted glass
Nyitókép: Getty Images/Jasmin Merdan

Horror Japánban: gyerekeket is sterilizáltak a tudtukon kívül

16 500 embert érintett az 1948-1996 közti gyakorlat az eugenika-törvény jegyében.

A japán kormány a közelmúltban hozta nyilvánosságra azt a jelentést, amelyből kiderült, hogy kilencéves gyermek is volt azok közt, akiket akaratukon és tudtukon kívül sterilizáltak az államban – írja a The Guardian.

Az 1400 oldala jelentés arról számol be, hogy

16 500 emberen végeztek sterilizációt, melynek célja az volt, hogy ne szülessenek "gyenge minőségű" utódok, illetve megvédjék az anyák egészségét.

A legtöbb áldozat nő volt. Hatezer ember beleegyezését adta a dologhoz, de őket valószínűleg kényszerítették erre. Hatvanezer embernek genetikai betegség miatt volt abortusza ugyanebben az időszakban a törvény alapján. A sterilizált személyek között két kilencéves gyermek is akadt, egy lány és egy fiú.

Az áldozatok hosszú ideje tartó, jogorvoslatért folytatott kampánya rávilágított arra, hogy a japán állam a második világháborút követő időszakban mennyire rosszul bánt a fogyatékkal élő és krónikus betegségben szenvedő emberekkel. 2019-ben a képviselők törvényt fogadtak el, amely minden áldozatnak 3,2 millió jen (7,5 milliárd forint) összegű kormányzati kártérítést ajánlott fel, sokak szerint ugyanakkor ez az összeg nem tükrözi az áldozatok által átélt szenvedést. A kifizetés igénylési határideje 2024 áprilisában jár le, de a médiajelentések szerint eddig csak 1049-en kapták meg az összeget.

A sterilizációs program áldozatai évtizedek óta kampányolnak anyagi kártérítésért és az elszenvedett fizikai és lelki gyötrelmek elismeréséért. Eddig négy bíróság ítélt meg kártérítést az áldozatoknak, de vannak olyanok is, akik a kormány mellé álltak, azzal érvelve, hogy a húszéves elévülési idő lejárt. Az ügyvédek szerint viszont az áldozatok túl későn szereztek tudomást a műtét jellegéről ahhoz, hogy a jogorvoslati határidőn belül kártérítést kérjenek.

Németországban és Svédországban is volt hasonló gyakorlat, de ezek az államok azóta már bocsánatot kértek az érintettektől és kártérítést fizettek nekik. A két ország törvényeit évtizedekkel az előtt hatályon kívül helyezték, hogy Japán is meghozta volna ugyanezt a lépést.

A hónap elején egy japán bíróság elutasította két nő kártérítési kérelmét, köztük Junko Iizukáét, aki 16 éves volt, amikor egy északkeleti klinikára vitték, és titokzatos műtétre kényszerítették, amely – mint később kiderült – megakadályozta, hogy valaha is gyermeke lehessen.

"Az eugenikai műtét megfosztott minden szerény álmomtól, a boldog házasságtól és a gyermekektől" – mondta a 77 éves Iizuka a héten újságíróknak: a beavatkozás tönkretette legfontosabb kapcsolatait.

"Amint elmondtam a férjemnek, akiben bíztam, hogy megműtöttek, és nem lehet gyerekem, elhagyott, és válni akart. Mentálisan beteg lettem, képtelen voltam dolgozni. Poszttraumás stresszzavarral diagnosztizáltak. A műtét felforgatta az életemet" – fogalmazott.

A jelentés közzététele után a kabinet főtitkára, Hirokazu Matsuno azt mondta, hogy a kormány "őszintén elgondolkodik és mélységesen bocsánatot kér" az áldozatok által a kényszersterilizálás miatt elszenvedett "hatalmas fájdalomért".

A jelentés szerint a sterilizálás az időközben hatályon kívül helyezett eugenikai törvény alapján akár házasságkötés feltétele is lehetett. Az eljárást szellemi fogyatékossággal, mentális betegséggel vagy örökletes rendellenességgel élő embereken végezték el az "alsóbbrendű" gyermekek születésének kivédésére. Az ugyanakkor ügyvédek szerint nem derül ki az anyagból, miért volt szükség a törvényre, miért tartott ennyi időbe visszavonni, és miért nem kártalanítják az áldozatokat, akik közül sokan már nem is élnek.

Címlapról ajánljuk
Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Az ipari ingatlanoké most a slágerpiac, az iroda-, a vásárlóközpont-, szállodafejlesztés közül a legtrendibb – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Természetesen elemezte más szegmensek helyzetét is, így a lakás- és szállodapiaci helyzetet és az irodabérléssel kapcsolatos újdonságokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×