Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Aleksandar Vucic szerb államfő munkavacsorára érkezik a brüsszeli Európa-épületbe 2020. február 16-án. A májusra Zágrábba tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előkészítését szolgáló munkavacsora célja az Európai Unió és a balkáni régió hat országa - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia - kapcsolatának elmélyítése.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

A legmagasabb harci készültségbe helyezték a szerb hadsereget

A legmagasabb harci készültségbe helyezte a szerbiai hadsereget Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, a hadsereg főparancsnoka, mert több észak-koszovói településen is zavargások törtek ki.

Az elnök egyúttal azt is elrendelte, hogy a hadsereg egységei induljanak el a szerb–koszovói határ felé, hogy szükség esetén közbe tudjanak lépni.

A szerb közszolgálati televízió (RTS) helyszíni jelentése szerint Zvecanban a rendőrök összecsaptak a helyi szerbekkel, akik meg akarták akadályozni, hogy a településen újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármestere belépjen az önkormányzat épületébe. A rendőrség könnygázzal és villanógránátokkal oszlatta szét a tömeget. Ezt követően más észak-koszovói településeken is zavargások törtek ki.

Zvecan, Leposavic és Zubin Potok polgármesterei csütörtökön tették le polgármesteri esküjüket azt követően, hogy áprilisban előrehozott polgármester-választást tartottak négy koszovói településen, mert tavaly novemberben lemondtak az ottani, szerb nemzetiségű polgármesterek. A részvételi arány 3,47 százalékos volt, ennek ellenére Pristina és a nemzetközi közösség is érvényesnek nyilvánította a választást, amelyet a helyi szerbek és Belgrád is elfogadhatatlannak nevezett.

A zavargások azon a napon törtek ki, amikor a Koszovóban élő szerbek jelentős része Belgrádban tartózkodik, mert Aleksandar Vucic köztársasági elnök nagygyűlést tart ott.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×