Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.3
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

A németországi törökök egyértelműen letették a voksukat

A hivatalban lévő török államfő ezúttal is jobban szerepelt a németországi törökök körében, mint saját hazájában.

Recep Tayyip Erdogan 49,51 százalékkal nyerte meg a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót kell tartani. A nem hivatalos végeredmény szerint Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. Az elemzők többsége a hivatalban lévő elnök győzelmét jósolja a második fordulóban is, de az ellenzéki meglepetés teljességgel nem zárható ki. Egy ilyen meglepetés azonban aligha a Németországban élő, másfél milliós, egyben legnagyobb számú külföldi török közösségen múlik. Körükben ugyanis Erdogan "földcsuszamlásszerű" győzelmet aratott.

A CNN Türk hírügynökség adatai szerint az elnök Németországban a voksok 65,4 százalékát szerezte meg, míg riválisa, Kemal Kilicdaroglu mindössze a voksok 32,61 százalékához jutott. A külföldön élő mintegy hárommillió török 2014 óta szavazhat. Pontosan azóta, hogy Erdogan a tizenegy évig tartó miniszterelnöki tisztségről az államfői posztra váltott.

A legutóbbi, 2018-ban tartott elnökválasztáson a németországi törökök 64.8 százaléka szavazott Erdoganra, aki akkor a szavazatok összesen 52,6 százalékkal nyert.

Sőt öt évvel ezelőtt az ipari Ruhr-vidék török szavazói körében az Erdogan-tábor támogatottsága 70-75 százalékos volt.

A német tartományok közül a legtöbb török szavazó – szám szerint több mint 500 ezer – pedig a Ruhr-vidéki Észak-Rajna-Vesztfália tartományban él.

A hivatalban lévő államfő sikeres szereplése némileg ellentmond az előzetes felméréseknek a németországi törökök körében is. A választások előtti közvélemény-kutatások ugyanis arról tanúskodtak, hogy a magas törökországi infláció, a gyenge lábakon álló gazdaság és a februári, pusztító erejű, 57 ezer ember halálát okozó földrengés megtépázta tekintélyét a németországi törökök szavazók táborában is.

Egyes felmérések szerint a németországi törökök jóval nagyobb számban járultak az urnák elé, mint a legutóbbi választásokon. Az esseni Német Tanulmányok Központja Intézet szerint a növekedés 19 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×