Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Antony Blinken amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletének második napi ülése után Brüsszelben 2023. április 5-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Antony Blinken kétségbe vonja az orosz elnök elleni drónos merénylet hitelességét

A francia külügyminiszter amerikai kollégájához hasonlóan nyilatkozott.

Az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország szerdai állítását azzal kapcsolatban, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Moszkvában – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

"Láttam az erről szóló híreket.

Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni"

- mondta Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.

"Legalábbis különösnek" nevezte Catherine Colonna francia külügyminiszter az előző napi, Moszkva elleni állítólagos ukrán dróntámadások esetét.

A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó "találgatások kis játszmájába" belemenni. Úgy fogalmazott, "normál helyzetben eléggé kevéssé hihető", hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték, hogy semmi közük nincs az esethez.

Catherine Colonna bírálta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesének szavait, aki Telegram-csatornáján úgy fogalmazott a dróntámadás után, hogy meg kell semmisíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és kijevi bandáját. A francia külügyminiszter sajnálatosnak nevezte Medvegyev szélsőséges felhívását, amellyel "ismét csak Oroszország részéről igyekeznek félelmet kelteni és ürügyet találni arra, hogy igazolni tudják az igazolhatatlant".

Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml kitervelt terrortámadásnak, az elnök elleni merényletkísérletnek minősítette a történteket, és jelezte: fenntartja a jogot a megtorló intézkedésekre, "ott és akkor, ahol és amikor jónak látja".

Karine Jean-Pierre, a washingtoni Fehér Ház szóvivője az esettel kapcsolatban azt mondta, az Egyesült Államok nem tudja megerősíteni Oroszország állításának hitelességét. Hozzátette, hogy a konfliktus kezdete óta az Egyesült Államok "nem bátorítja és nem teszi képessé" Ukrajnát arra, hogy a határain kívülre indítson támadásokat.

Farhan Haq, az ENSZ helyettes szóvivője is úgy nyilatkozott, a világszervezet nincs abban a helyzetben, hogy megerősíthetné a dróntámadásokkal kapcsolatos állításokat. Felhívta az érintett feleket, hogy tartózkodjanak minden olyan megnyilvánulástól vagy lépéstől, amely tovább élezné a konfliktust.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Történelmi szövetség formálódik a feszült régióban: létrejöhet az „iszlám NATO”, de sok a rejtett akna

Törökország csatlakozásával háromoldalúvá bővítenék a katonai szövetséget Szaúd-Arábia és Pakisztán között. A formálódó együttműködés alapjaiban írhatja felül azt, amit korábban a Közel-Kelet biztonságpolitikájáról gondoltunk. A helyzet rendkívül instabil, könnyen lángba borulhat a teljes régió, ráadásul egymásnak teljesen ellentmondó érdekek halmazából kell valamilyen, az eddigiekhez képest alternatív védelmi együttműködést kialakítani. A kihívás nagy, de régióban elrejtett veszélyes politikai-gazdasági aknák könnyedén boríthatnak mindent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×