Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Újabb fordulat a német atomerőművek végleges bezárása ügyében

Olaf Scholz az év elején hatalmi szóval igyekezett lezárni a német kormánykaoílciót erősen megosztó vitát. A szociáldemokrata kancellár kimondta, hogy áprllis 15-én Németországban végleg búcsút mondanak az atomenergiának, de a legkisebb koalíciós partner most ez ellen is fellázadt.

Németországban a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakít a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítja mind a 17 atomerőművet, és az így kieső termelést hosszabb távon a megújuló forrásokra épülő energiatermelés kiterjesztésével pótolja.

Az ukrajnai orosz háború nyomán kialakult, az orosz forrásfüggőség miatt Németországot különösen sújtó energiaválság azonban némileg felülírta a történelmet. Mindenekelőtt az ellenzék vezető erejének számító konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mellett tekintélyes szakértők is sürgették a még működésben lévő három német atomerőmű – a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2, a bajorországi Isar 2 és az Alsó-Szászországban működő Emsland – 2022 végére tervezett végleges leállításának elhalasztását.

A követelők táborához csatlakozott a kormánykoalíciós szabad demokrata FDP is, olyannyira, hogy a kis liberális párt is a hosszabb távra szóló halasztás mellett foglalt állást. Az ukrajnai orosz háború nyomán azonban a koalíción belül olyan, még a Zöldek Pártja által is elfogadott kompromisszum született, hogy a három erőmű működését április közepéig meghosszabbítják.

Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár ugyanakkor kimondta, hogy április 15-től, azaz jövő szombattól vége az "atomkorszaknak" az országban.

Az FDP azonban most ismét azt jelezte, hogy nem hajlandó belenyugodni a kancellári döntésbe sem.

A t-online német hírportálnak nyilatkozva Bijan Djir-Sarai, az FDP főtitkára hangsúlyozta, hogy pártja szerint szükség van az atomerőművek további működésére. A három erőmű végleges bezárása a liberális politikus szerint megengedhetetlen stratégiai hiba a továbbra is feszült energiapolitikai helyzetben.

"Németország a tervezett bezárással sajnálatos módon elmulasztja annak esélyét, hogy nagyobb ráfordítás nélkül biztosítsa a hatékonyabb klímavédelmet, és elősegítse az alacsonyabb energiaárakat" – fogalmazott az FDP magas rangú vezetője. Pártja kitart az erőművek működésének hosszabb távra szóló meghosszabbítása mellett – hangsúlyozta a főtitkár.

A kancellár egyelőre nem nyilatkozott az újabb követeléssel kapcsolatban.

Steffi Lehmke zöldpárti környezetvédelmi miniszter néhány nappal korábban kizárta annak lehetőégét, hogy tovább hosszabbítsák az atomerőművek működését. A miniszter szerint erről akkor sem lehet szó, ha akár az ellenék, akár a koalíciós partner FDP továbbra is ezt követeli.

Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×