Az Európai Bizottság és a brit kormány elvi egyezséget kötött az északír protokollról, az újabb kiegészítés a windsori keret nevet viseli. Gálik Zoltán szerint fontos, hogy egy valódi nemzetközi szerződésmódosításról van szó, ami három meghatározó területen jelent előrelépést, módosítva a Boris Johnson-kormánnyal megkötött megállapodást.

A windsori keret egyrészt könnyebbségeket enged az áruforgalom területén, másrészt lehetővé teszi Londonnak, hogy az európai szabályozási rendszerben az EU helyett szabályozzon, harmadrészt felmenti Észak-Írországot bizonyos európai uniós szabályok elfogadása alól az úgynevezett dinamikus igazodási területeken – magyarázta a szakértő.

Az áruforgalomban – ahol korábban rendkívül nagy problémák merültek fel – bevezetik a sokkal rugalmasabb piros és zöld vámfolyosók rendszerét. Azok a nagy-britanniai termékek, amelyek nem mennek tovább Írországba, hanem maradnak Észak-Írországban, vámmentesek lesznek. Azoknak a termékeknek pedig, amelyeket továbbszállítanak Írországba, vagyis európai uniós területre, a piros folyosón kell menniük – fejtette ki az egyetemi docens.

Sőt, címkézési és egyéb szabályok bevezetése révén tovább könnyítik a vámfolyosók rendszerét, felgyorsítva és leegyszerűsítve az áruforgalmat, csökkentve a határon történő ellenőrzéseket.

"Így várhatóan az áruknak csak az 5 százaléka fog a piros folyosón menni és 95 százaléka pedig a zöld folyosón" – jegyezte meg Gálik Zoltán, arra is felhívva a figyelmet, hogy a szabályokat áthágók nagyon kemény büntetésre számíthatnak.

Uniós csúcs

Március 23-án és 24-én uniós csúcsot tartanak, aminek egyik meghatározó témája – a közös uniós vakcinabeszerzés mintájára – a közös fegyverbeszerzés lesz Ukrajna számára. Gálik Zoltán szavai alapján az EU nem általános fegyverbeszerzést, hanem kifejezett lőszerbeszerzést szeretne közösen végrehajtani.

Bár eddig is voltak különféle uniós projektek, amelyek lehetővé tették, hogy az Európai Unió közösen fejlesszen fegyvereket, de az EU közös kül- és biztonságpolitikájának, azon belül pedig a biztonság- és védelempolitikájának korábban nem volt része a közös fegyverbeszerzés – emlékeztetett a szakértő, aki szerint ez az EU politikai integrációjának fontos elemévé válhat. Ugyanakkor sok ország, köztük „meglepetésszerűen” Németország – mely az európai védelmi ipar első helyére ugrott az elmúlt egy-másfél évben –

ellenzi egyelőre ezeket a törekvéseket.

De Franciaország sem biztos, hogy egyhamar beengedne egy „vetélytársat a klubba”, vagyis – bár a viták már megkezdődtek – nagyon hosszú folyamat lehet, hogy átmenjen egy ilyen javaslat – vélekedett a Corvinus docense.

A csúcson szintén napirendre kerülhet a migráció kérdése, és Gálik Zoltán szerint a korábbi magyar állásponthoz idomuló vélekedés van kibontakozóban többek részéről. Felidézte, az Európai Tanács legutóbb decemberben ülésezett, ahol nagy hangsúlyt kapott a határvédelem kérdése, felvetve a kerítésépítés lehetőségét is.

„Finom elmozdulás volt. Mondjuk úgy, hogy nem tették lehetetlenné, hogy bizonyos forrásokat ilyen irányba csoportosítson át az Európai Unió” – fogalmazott az egyetemi docens, szót ejtve a nemrég bevezetett uniós utazási rendszerről is, amiben már előregisztrációhoz kötött, ha valaki az EU-n kívülről szeretne beutazni. Hasonlót terveznek bevezetni a britek is, akikre szintén érvényes az uniós vízumkényszer.

III. Károly új uralkodási stílusa

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett III. Károly brit uralkodóról is, aki Gálik Zoltán meglátása szerint egy viszonylag konszolidált és nagyon átgondolt uralkodói stílust vett fel, sok tekintetben szakítva édesanyja, II. Erzsébet királynő uralkodói stílusával.

Károly ráadásul sokkal aktívabb politikailag, ami egy alkalommal már odáig fajult, hogy „le kellett állítani” az uralkodót, hogy részt vegyen egy nemzetközi rendezvényen, ahol az Egyesült Királyságot képviselte volna környezetvédelmi kérdésekben, miután az a kormány feladata.

A már említett windsori megállapodás kapcsán fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét is, ami szintén furcsának és talán korainak korainak mondható, hiszen a konkrét aláírásra még nem került sor – jegyezte meg a szakértő.

A király témáit illetően Gálik Zoltán kifejtette: Károly a környezetvédelemben eddig is fontos szerepet játszott, ahogy jótékonysági tevékenysége is kiemelkedő volt már windsori hercegként, de ezekből most visszább kellett vennie. Mindeközben mindenkit azt foglalkoztat, mennyire sikerül fenntartania a királyi családon belüli egységet, illetve hogy mennyire tudja továbbra is szimbolizálni az Egyesült Királyság egységét.

A Corvinus munkatársa szerint azt korai lenne megítélni, hogy milyen politikai következményei lesznek – vagy lesznek-e egyáltalán – az udvar körüli „botrányoknak”.