Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.51
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Szingapúr, 2015. november 7.Ma Jing-csiu tajvani (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök kezet fog Szingapúrban 2015. november 7-én. Hatvan év óta először találkozott Kína és Tajvan vezetője, a történelmi jelentőségű eseményen a tajvani elnök ötpontos javaslatot terjesztett elő a viszony békés fejlesztésére. (MTI/EPA/Fazry Ismail)
Nyitókép: (MTI/EPA/Fazry Ismail

Újabb történelmi találkozó készül Peking és Tajpej között

A volt tajvani elnök azt tervezi, hogy még ebben a hónapban Kínába látogat.

Ez lenne az első alkalom, hogy egy tajvani vezető Kínába látogasson, mióta a polgárháborúban vereséget szenvedett Kínai Köztársaság kormánya 1949-ben a szigetre menekült.

A történelmi látogatásra egyébként Peking és Tajpej között kiélezett feszültség közepette kerül sor. Kína ugyanis a saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és Peking korábban leszögezte: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Ma Jing-csiu, aki a Tajvan fő ellenzéki pártjának, a Kínai Nemzeti Pártnak (Kuomintang, KMT) a politikusa, 2015-ben találkozott Szingapúrban Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A tervek szerint a 2008-tól 2016-ig hivatalban

volt tajvani elnök kínai körútja március 27-től április 7-ig fog tartani, és érinteni fogja Nancsing, Vuhan, Csangsa, Csungking és Sanghai városokat.

A tájékoztatás szerint a tajvani politikus diákokkal fog találkozni, és második világháborús, valamint a Japánnal vívott konfliktus és a kínai császárság végét jelentő 1911-es forradalom történelmi helyszíneire akar látogatni. A közlés nem tért ki arra, hogy Ma Jing-csiu találkozni fog-e kínai tisztségviselőkkel, ideértve Hszi Csin-ping elnököt.

A KMT ugyan tagadja, hogy Pekig-barát politikai erő lenne, hagyományosan azonban mégis szorosabb kapcsolatokat szeretne kiépíteni Kínával. A koronavírus-járványhoz köthető utazási korlátozások eltörlésével Andrew Hszia, a párt alelnöke februárban Vang Huninggal, a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik vezető tagjával egyeztetett.

A Tajvanon kormányzó Demokratikus Progresszív Párt (DPP) Hszia kínai látogatása alapján élesen bírálta a KMT-t, amiért az szerinte túl szoros közelségbe került a pekingi vezetéshez. Az ellenzéki erő azzal védekezett, hogy

fontos nyitva tartani a kommunikációs csatornákat, különös tekintettel a feszültséggel teli jelen helyzetre.

Peking egyébként a jelenlegi tajvani elnök "szeparatista törekvéseire" hivatkozva ismételten visszautasította Caj Jing-ven tárgyalásokra vonatkozó felhívásait.

Címképünkön Ma Jing-csiu tajvani (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök kezet fog Szingapúrban 2015. november 7-én. Hatvan év óta először találkozott Kína és Tajvan vezetője.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×