eur:
409.42
usd:
388.34
bux:
78765.24
2024. november 18. hétfő Jenő
Hszi Csin-ping kínai elnök a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozójának ülésén az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen 2022. november 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Bay Ismoyo

"Örökké" - Újra Kína elnöke Hszi Csin-ping

A kínai parlament 2952 tagja egyhangúlag szavazott bizalmat a 69 éves Hszinek.

A Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése megszavazta pénteken, hogy harmadszorra is Hszi Csin-ping legyen Kína elnöke.

A kínai parlament 2952 tagja egyhangúlag szavazott bizalmat a 69 éves Hszinek. Más jelölt nem volt.

A szavazás után Hszi Csin-ping letette a hivatali esküt, így egyúttal ő maradt a Kínai Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának elnöke, ezáltal továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka. A parlament ezek után megválasztotta Han Csenget Kína új alelnökévé.

Az újraválasztott elnök szerint a cél az, hogy Peking előnyre tegyen szert a nemzetközi versenyben, miközben elmondása szerint Kínára egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok részéről. A kínai Országos Népi Gyűlés éves ülésén Hszi a hét elején arról beszélt, hogy Kína szemszögéből nézve az Egyesült Államok és a Nyugat arra törekszik, hogy akadályozza a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának felemelkedését.

Hszi

a kormányzati struktúra mélyreható átszervezését is megkezdi, melynek keretében a kormányzati munkahelyek öt százalékát szüntetik meg.

Ez a legnagyobb reform az 1998-as átalakítás óta. Az elnök a héten a hadsereg és a katonai rendészet képviselői előtt arról beszélt, hogy Kínának emelnie kell védelmi erőforrásai kihasználtságát, hogy háborúkat megnyerni tudó erős hadserege legyen. Ezután bejelentették, hogy a világban növekvő feszültségek és a globális bizonytalanság miatt Kína 7,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait.

Kína a gazdasági reformok keretében létrehoz egy pénzügyi csúcsszervet is, amely átveszi a központi bank felügyeleti feladatait, ezáltal összeolvasztják a bankok és a biztosítók tevékenységének szabályozását és felügyeletét ellátó két szervezetet. Az új szervezet közvetlenül a kormány irányítása alá kerül. Átszervezik a tudományos és technológiai minisztériumot is, és létrehoznak egy külön szervezetet, amely a kormányzat rendelkezésére álló, folyamatosan növekvő adatmennyiséget fogja kezelni.

Hszi Csin-ping

további újraválaszthatóságát sem korlátozza már a kínai jog,

miután 2018-ban eltörölték azt a jogszabályt, amelynek értelmében az ország első embere legfeljebb két mandátumot tölthet ki, hozzá hasonló hatalmat korábban csak Mao Ce-tung összpontosított egy kézben.

A Kínai Kommunista Párt októberben megrendezett XX. kongresszusán már elfogadták a párt 2035-ig szóló fejlesztési céljait, amelyek szerint jelentősen növelni kell a kínai gazdaság erejét, a tudományos és technológiai képességeket, egy közepesen fejlett ország szintjére kell emelni az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP), és Kínának csatlakoznia kell a leginnovatívabb országok köréhez. Hszi szerint a mostani új korszakban meg kell erősíteni a hadsereget, korszerűsíteni kell a fegyvereket és felszereléseket, javítani kell a hadsereg stratégiai képességein a nemzetbiztonság és a szuverenitás védelme érdekében.

A pártfőtitkár szerint a cél az, hogy Kínát erős technológiai és ipari hatalommá alakítsák, de ne hanyagolják el az agrárrégiók átfogó fejlesztését sem. Hszi Csin-ping szerint Peking arra törekszik, hogy megbízható alapot teremtsen az élelmezés biztonságához, és hogy tovább erősítsék Kína vezető kereskedelmi hatalmi pozícióját.

Címlapról ajánljuk
Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Fordulat az ukránoknak adott nagy hatótávolságú rakétákkal kapcsolatban

Vasárnap jelent meg az értesülés, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú cirkálórakéták bevetését oroszországi célpontok ellen. Azóta számos hír érkezett, de az egyik kulcsfontosságú értesülést már korrigálták is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden hatalmas búcsúajándékot hagy Kijevnek, fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Joe Biden amerikai elnök vasárnap engedélyt adott arra, hogy az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú rakétákat mélyen Oroszország területén belüli célpontokra is bevethessen – közölte vasárnap este a New York Times amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A lap tudomása szerint a mintegy 190 mérföld hatótávolságú ATACMS rakéták bevetését engedélyezte az amerikai elnök a kurszki régióban az észak-koreai csapatok oroszországi megjelenése miatt. A döntést nagy jelentőségű változásnak nevezi a cikk az amerikai hozzáállásban, két hónappal Joe Biden távozása és Donald Trump megválasztott elnök érkezése előtt; utóbbi az ukránoknak nyújtott támogatások csökkentését helyezte kilátásba. Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 18. 11:28
×
×
×
×