Infostart.hu
eur:
387.7
usd:
333.95
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésére 2023. február 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Váratlan fordulat: Olaf Scholz ellenzi a belső égésű motorok uniós tilalmát

A német kancellár véleményének megváltozásával a kormánykoalíción belül is repedések lehetnek, hiszen a Zöldek egyik fő követelésének tesz keresztbe a szociáldemokrata kancellár.

A legfrissebb hírek szerint a német kancellár is megmakacsolta magát, és beállt a belső égésű motorok által hajtott személygépkocsik, illetve kisteherautók értékesítésének 2035-től tervezett uniós tilalmát ellenzők sorába. Olaf Scholz ezzel az általa vezetett koalíción belüli, rendkívül éles vitával kapcsolatban is állást foglalt, mégpedig a tiltás ellen hevesen küzdő szabad demokrata FDP mellett, egyben a környezetvédő Zöldek Pártjával szemben.

A brüsszeli tervezet szerint az Európai Unióban 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az Európai Bizottság és a tagállamok tavaly októberben abban állapodtak meg, hogy az autógyártóknak 2035-ig 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést kell elérniük. Ez gyakorlatilag megtiltaná a benzin- vagy dízelüzemű új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését az unió tagállamaiban.

Az Európai Parlament már júniusban megszavazta, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat.

A kilátásba helyezett tilalomról Brüsszelben már a hét elején előzetesen szavaztak volna,

Németország kérésére azonban a szavazást későbbre halasztották.

Svéd források szerint Németország további biztosítékokat Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjárművek motorjaiban.

A kilátásba helyezett tilalom heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországban.

Elsősorban a szabad demokrata FDP emelt szót a tiltás ellen. A liberális párt két tekintélyes minisztere, Christian Lindner pénzügy- és Volker Wissing közlekedési miniszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy Németországban 2035 után is engedélyezni kell a belső égésű motorokkal rendelkező új autókat. Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ezeknek a járműveknek klímabarát ökoüzemanyaggal kell működniük.

A Zöldek Pártjának vezetői ugyanakkor szinte kivétel nélkül amellett foglaltak állást, hogy Németországnak jóvá kell hagynia a brüsszeli uniós döntést.

A Politico hírportál és a Der Spiegel arról számolt be, hogy a hét elején Olaf Scholz kancellár is az eredeti uniós határozat módosítása mellett foglalt állást. A kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott, kihelyezett kormányülésen kijelentette.

azt várja az Európai Bizottságtól, hogy előbb tegyen javaslatot a szintetikus üzemanyagok 2035 utáni használatára.

Lindner pénzügyminiszter, aki a kancellárral együtt nyilatkozott az újságíróknak, hangsúlyozta: Németország szerint törvényesen szabályozott, egyértelmű összekapcsolás szükséges a károsanyag-kibocsátásmentes járművek 2035-tól tervezett tilalma és annak lehetősége között, hogy a szintetikus üzemanyagokat használó autók értékesítését ezt követően is engedélyezzék Scholz mindehhez azt tette hozzá, hogy az általa vezetett kormány egységes ebben.

Németország mellett a leghatározottabban Olaszország, Lengyelország és Bulgária ellenzi az Európai Bizottság, illetve a tagállamok eredeti, tiltó javaslatát.

A Der Spiegel szerint a német Zöldek Pártja európai parlamenti delegációjának szóvivője Brüsszelben ezzel kapcsolatban rendkívül élesen bírálta az ugyancsak német liberálisok álláspontját.

A belső égésű motorok tervezett betiltásának blokádja árt Németország tekintélyének – hangoztatta a szóvivő, aki elsősorban a német közlekedési minisztert bírálta.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×