eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Olaf Scholz német kancellár nyilatkozik a sajtó képviselőinek, amint megérkezik az európai uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos brüsszeli tanácskozásának első napi ülésére 2023. február 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Váratlan fordulat: Olaf Scholz ellenzi a belső égésű motorok uniós tilalmát

A német kancellár véleményének megváltozásával a kormánykoalíción belül is repedések lehetnek, hiszen a Zöldek egyik fő követelésének tesz keresztbe a szociáldemokrata kancellár.

A legfrissebb hírek szerint a német kancellár is megmakacsolta magát, és beállt a belső égésű motorok által hajtott személygépkocsik, illetve kisteherautók értékesítésének 2035-től tervezett uniós tilalmát ellenzők sorába. Olaf Scholz ezzel az általa vezetett koalíción belüli, rendkívül éles vitával kapcsolatban is állást foglalt, mégpedig a tiltás ellen hevesen küzdő szabad demokrata FDP mellett, egyben a környezetvédő Zöldek Pártjával szemben.

A brüsszeli tervezet szerint az Európai Unióban 2035-től nem lehet új, belső égésű motorral hajtott személygépkocsikat és kisteherautókat értékesíteni. Az Európai Bizottság és a tagállamok tavaly októberben abban állapodtak meg, hogy az autógyártóknak 2035-ig 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést kell elérniük. Ez gyakorlatilag megtiltaná a benzin- vagy dízelüzemű új személygépkocsik és kisteherautók értékesítését az unió tagállamaiban.

Az Európai Parlament már júniusban megszavazta, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat.

A kilátásba helyezett tilalomról Brüsszelben már a hét elején előzetesen szavaztak volna,

Németország kérésére azonban a szavazást későbbre halasztották.

Svéd források szerint Németország további biztosítékokat Brüsszeltől arra vonatkozóan, hogy 2035 után is használhatók szintetikus üzemanyagok a gépjárművek motorjaiban.

A kilátásba helyezett tilalom heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországban.

Elsősorban a szabad demokrata FDP emelt szót a tiltás ellen. A liberális párt két tekintélyes minisztere, Christian Lindner pénzügy- és Volker Wissing közlekedési miniszter egyaránt azt hangsúlyozta, hogy Németországban 2035 után is engedélyezni kell a belső égésű motorokkal rendelkező új autókat. Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ezeknek a járműveknek klímabarát ökoüzemanyaggal kell működniük.

A Zöldek Pártjának vezetői ugyanakkor szinte kivétel nélkül amellett foglaltak állást, hogy Németországnak jóvá kell hagynia a brüsszeli uniós döntést.

A Politico hírportál és a Der Spiegel arról számolt be, hogy a hét elején Olaf Scholz kancellár is az eredeti uniós határozat módosítása mellett foglalt állást. A kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott, kihelyezett kormányülésen kijelentette.

azt várja az Európai Bizottságtól, hogy előbb tegyen javaslatot a szintetikus üzemanyagok 2035 utáni használatára.

Lindner pénzügyminiszter, aki a kancellárral együtt nyilatkozott az újságíróknak, hangsúlyozta: Németország szerint törvényesen szabályozott, egyértelmű összekapcsolás szükséges a károsanyag-kibocsátásmentes járművek 2035-tól tervezett tilalma és annak lehetősége között, hogy a szintetikus üzemanyagokat használó autók értékesítését ezt követően is engedélyezzék Scholz mindehhez azt tette hozzá, hogy az általa vezetett kormány egységes ebben.

Németország mellett a leghatározottabban Olaszország, Lengyelország és Bulgária ellenzi az Európai Bizottság, illetve a tagállamok eredeti, tiltó javaslatát.

A Der Spiegel szerint a német Zöldek Pártja európai parlamenti delegációjának szóvivője Brüsszelben ezzel kapcsolatban rendkívül élesen bírálta az ugyancsak német liberálisok álláspontját.

A belső égésű motorok tervezett betiltásának blokádja árt Németország tekintélyének – hangoztatta a szóvivő, aki elsősorban a német közlekedési minisztert bírálta.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×