eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Légi felvétel a pusztítás nyomairól a délkelet-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 13-án, egy héttel a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 29 ezret, a sérülteké a 80 ezret.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Újabb utórengés Törökországban – tovább romlott a helyzet, ha még lehet

Halálos áldozat is van, olyan épület is összeomlott, ami eddig megúszta.

Újabb, közepesen erős utórengés rázta meg Törökország déli részét hétfőn, aminek következtében olyan épületek is összeomlottak most - legalább egy ember halálát okozva -, amelyek szerkezeti károkat szenvedtek a február 6-i pusztító földmozgásokban, de össze nem dőltek akkor - közölte Yunus Sezer, a török katasztrófavédelem (AFAD) vezetője.

Az 5,6-os erősségű földmozgás epicentruma a Malatya tartományban található Yesilyurt település közelében volt. A haláleset mellett száznál is több sérültet, és több mint kéttucat összedőlt épületet jelentettek.

Egy apát és lányát sérülten, de élve kimentettek a törmelék alól Yesilyurtban. Bemerészkedtek megrongálódott négyemeletes házukba, hogy személyes holmijukat kihozzák onnan, de az épület közben leomlott az újabb földmozgás következtében.

A HaberTürk hírtelevízió közlése szerint Malatya tartomány egy másik pontján kutató-mentő egységek három olyan embert próbálnak meg kimenteni a romok alól, akik parkoló autókban ültek, amikor a közeli házak összeomlottak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn bocsánatot kért amiatt, hogy az első földrengések utáni állami segítségnyújtás késett.

Adiyaman városban tartott beszédében a török államfő azt mondta: a pusztítás mértéke, az időjárási körülmények és az infrastruktúrában keletkezett károk miatt az első napokban a mentés nem zajlott kellő hatékonysággal.

Erdogan egy év türelmet kért, amíg "a földrengés okozta károk nagy részét fel tudják számolni". "Mint minden halandónak, nekünk is lehetnek hibáink és hiányosságaink" - mondta.

A Világbank becslése szerint csak Törökországban legalább 34,2 milliárd dolláros (12 ezer milliárd forint) közvetlen anyagi kár keletkezett, ami az ország 2021-es GDP-je négy százalékának felel meg. A hétfőn ismertetett jelentés abból indul ki, hogy az újjáépítés költségei ennek az összegnek akár a duplájára is nőhetnek, ami nagyban függ attól, hogy az új épületbiztonsági előírásokat mennyire kérik számon.

A Világbank mindemellett úgy becsüli, hogy

1,25 millió ember maradhatott - tartósan vagy átmenetileg - fedél nélkül a katasztrófa következtében.

A nemzetközi pénzintézet 1,78 milliárd dollár (640 milliárd forint) segítséget ígért.

A Világbank összesítése csak Törökországra vonatkozik, a szíriai pusztítás adatait nem tartalmazza.

Törökországban és a szomszédos Szíriában időközben több mint 48 ezerre emelkedett a február 6-i földrengések halálos áldozatainak a száma, a katasztrófában 185 ezer épület dőlt össze, vagy szenvedett komoly károkat. A hatóságok tízezernél is több utórengést jegyeztek fel.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×