Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Összedőlt épületek romjai a törökországi Kahramanmarasban 2023. február 11-én, öt nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 24 ezret, a sérülteké a 85 ezret.
Nyitókép: -

A német és az osztrák mentőegységek felfüggesztették a kutatást a romló biztonsági helyzet miatt Törökországban

Az osztrák és a német szakszolgálatok is felfüggesztették a mentési munkákat Törökország földrengés sújtotta Hatay tartományban a romló biztonsági helyzet miatt. A török elnök a fosztogatókkal szembeni fellépést és a helyreállítási munkálatok heteken belüli elindítását ígérte.

Az osztrák hadsereg szóvivője részletek ismertetése nélkül azt mondta, hogy "csoportok közötti összecsapások történtek".

Az osztrák katasztrófaelhárítási egység 82 katonája a dél-törökországi Hatay tartományban "egy alaptáborban más nemzetközi szervezetek képviselőivel vár az utasításokra."

Az osztrákok kedden 45 tonna felszereléssel érkeztek Hatayba, és kilenc embert tudtak kimenteni a romok alól.

A német szövetségi katasztrófavédelmi szolgálat, a THW és az I.S.A.R. Germany német segélyszervezet is azt közölte, hogy tagjai az alaptáborban vannak, mertincidensek törtek ki, Hatay tartományban romlott a biztonsági helyzet.

Recept Tayyip Erdogan török elnök szombaton azt mondta, hogy a kormány szigorúan fellép a fosztogatásban és más bűncselekményekben részt vevők ellen a földrengés sújtott térségben. A török államfő szombaton ismét meglátogatta egy a katasztrófasújtotta területet, ahol elmondta, hogy Dél-Törökországban épületek százezrei váltak lakhatatlanná, valamint ígéretet tett arra, hogy heteken beül megindulnak a helyreállítási munkálatok.

(A nyitóképen: Összedőlt épületek romjai a törökországi Kahramanmarasban 2023. február 11-én, öt nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után.)

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×