Ukrajna négy és fél évvel ezelőtti megtámadása óta 21 szankciós csomagot vezetett be Oroszországgal szemben az Európai Unió.

„Várhatóan ismételten új nevek fognak felkerülni majd a listára, vállalatok és magánszemélyek, főként olyanok, akik a háborús gazdaságban, a hadiiparban és az energiaexportban, esetleg pedig a szankciók kijátszásában szerepet játszottak” – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A szakértő hozzátette, az úgynevezett árnyékflotta további szereplői is a szankciós listára kerülhetnek, tehát az orosz olajkereskedelem közvetítői, kereskedőházak, olajkereskedők, illetve közvetítők. De

olyan harmadik országban működő cégeket is érinthetnek az új korlátozások, amelyek nem orosz vállalatok, hanem Oroszország hadiiparát vagy a szankciók kijátszását segítették.

Kiterjedhet az új szankciós csomag bankokra és a pénzügyi infrastruktúrára is – sorolta az elemző. Mint mondta, a legutóbbi, júliusban elfogadott szankciós összeállítás is 94 bankot és jelentős pénzügyi intézményt érintett, ezt a listát várhatóan most bővítik. De ide sorolhatók még a kriptoeszközök és a kriptoszolgáltatók, a hadiipari beszállítók, valamint a kettős felhasználású technológiák, illetve további energiaipari szereplők is.

Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint nagyon komoly kettősség figyelhető meg a szankciók érvényesíthetőségét, illetve hatékonyságát illetően. Kijelentette, jelenleg az látszik, hogy az EU-s szankciók 5 olyan területen váltottak ki nagyon erős hatást, amely láthatóan fáj Oroszországnak.

Ide tartozik

• az energiaexport és az ebből származó bevételek kiesése,
• a high-tech és a gépipari import,
• az autóipar és a repülőgépipar,
• a pénzügyi rendszer, illetve a tőkepiac, továbbá
• a vállalati jövedelmezőség, a beruházási költségek és a termelékenység.

Az elemző szerint a felsorolt területeken érzékelhető, hogy a szankciók erős hatást fejtenek ki, viszont Oroszország megpróbálta importhelyettesítési megoldásokkal pótolni, enyhíteni ezeket a „fájdalmakat”. Emellett az állami megrendelésekkel, a hadiiparra való átállással és a hadigazdálkodással egy nagyon erősen túlfűtött gazdasági modellt épített fel az elmúlt években.

Arra vonatkozóan egyelőre nincsenek pontos prognózisok, hogy a háború esetleges lezárása milyen hatással lenne az orosz gazdaságra, hiszen ez nagyban függ attól is, hogy az Európai Unió milyen ütemben vezetné ki a szankciókat.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Várkonyi Gyula készítette.