Infostart.hu
eur:
378.38
usd:
320.91
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
MOSCOW, RUSSIA - JULY 17:  Flowers and paper planes are left during a commemorative event for the victims who died in the crash of Malaysian Airlines flight MH17, in front of the Embassy of the Netherlands in Moscow on July 17, 2015. All 298 passengers and crew died on July 17,2014 when the Malaysia Airlines Boeing 777, on a flight between Amsterdam and Kuala Lumpur, was shot down over rebel-held east Ukraine. (Photo by  Nikita Shvetsov/Anadolu Agency/Getty Images)
Nyitókép: Nikita Shvetsov/Anadolu Agency/Getty Images

Bendarzsevszkij Anton: Moszkvának nem volt érdeke, hogy felfigyeljen a világ Kelet-Ukrajnára

Jelek utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött a maláj légitársaság repülőgépét megsemmisítő rakéta átadásáról a szakadároknak - közölte további megállapítások mellett a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport, hozzátéve, hogy arra nincs bizonyíték, hogy az orosz elnök tűzparancsot adott volna az utasszállító lelövésére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint véletlenül lőhették le az repülőt.

A szakértő felidézte: 2014 tavaszán indult Oroszország támogatásával szeparatista mozgalom Kelet-Ukrajnában. Moszkva nyilvánosan nem támogatta az eseményeket, de a háttérben tudni lehetett, hogy onnan érkezik a pénzügyi támogatás és a fegyverek. Sőt, már a konfliktus kezdetén orosz hírszerző tisztek jelentek meg kelet-ukrán városokban, és ott szerveztek ukránellenes megmozdulásokat, elfoglalva a városi központokat.

Az orosz felelősség ilyen értelemben tehát eddig is nyilvánvaló volt, ezeket a konfliktusokat onnan szították, a szeparatisták is onnan kaphatták a fegyvereiket, a rakétavetőt is - nyilván külső partner kellett ahhoz, hogy egy ilyen eszköz a szeparatisták kezébe kerüljön - mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, a poszt-szovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az InfoRádióban. A nyomozás és a hollandiai bírósági tárgyalás során pontosan leképezték, hogy ez a BUK típusú szovjet rakétavető miként került a szeparatistákhoz, Oroszország mely pontjáról indult, út közben hol bukkant fel, mely egységek szolgálták ki.

Bendarzsevszkij Anton szerint azonban

a maláj gép lelövése valószínűleg nem volt szándékos.

Abban az időszakban ugyanis igen nagy volt a térségben az ukrán légi aktivitás: Kijev igyekezett visszaszerezni az irányítást Kelet-Ukrajna felett, a szakadárok pedig több ukrán csapatszállítót vagy logisztikai célt szolgáló repülőgépet is lelőttek. A maláj utasszállítót is ukrán repülőnek hihették - mutatott rá a szakértő. Az első közlésekből, a kelet-ukrán szeparatisták híradásaiból is úgy tűnt, hogy biztosak voltak benne, amit lelőttek, az egy katonai repülőgép volt, és csak később jöttek rá a tévedésükre. Akkor pedig gyorsan próbálták eltüntetni az üzeneteket.

Bendarzsevszkij Anton szerint azért sem lehetett szándékos a maláj gép lelövése, mert Oroszországnak nem volt érdeke, hogy a nemzetközi figyelmet a kelet-ukrajnai eseményekre irányítsa, és így még több támogatáshoz juttassa Kijevet.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

(A nyitóképen: Virágok, mécsesek és papírrepülők a Malaysian Airlines MH17-es járatának balesetében elhunyt áldozatok emlékére 2015. július 17-én Hollandia moszkvai nagykövetsége előtt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×