eur:
413.98
usd:
396.85
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
MOSCOW, RUSSIA - JULY 17:  Flowers and paper planes are left during a commemorative event for the victims who died in the crash of Malaysian Airlines flight MH17, in front of the Embassy of the Netherlands in Moscow on July 17, 2015. All 298 passengers and crew died on July 17,2014 when the Malaysia Airlines Boeing 777, on a flight between Amsterdam and Kuala Lumpur, was shot down over rebel-held east Ukraine. (Photo by  Nikita Shvetsov/Anadolu Agency/Getty Images)
Nyitókép: Nikita Shvetsov/Anadolu Agency/Getty Images

Bendarzsevszkij Anton: Moszkvának nem volt érdeke, hogy felfigyeljen a világ Kelet-Ukrajnára

Jelek utalnak arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntött a maláj légitársaság repülőgépét megsemmisítő rakéta átadásáról a szakadároknak - közölte további megállapítások mellett a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport, hozzátéve, hogy arra nincs bizonyíték, hogy az orosz elnök tűzparancsot adott volna az utasszállító lelövésére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint véletlenül lőhették le az repülőt.

A szakértő felidézte: 2014 tavaszán indult Oroszország támogatásával szeparatista mozgalom Kelet-Ukrajnában. Moszkva nyilvánosan nem támogatta az eseményeket, de a háttérben tudni lehetett, hogy onnan érkezik a pénzügyi támogatás és a fegyverek. Sőt, már a konfliktus kezdetén orosz hírszerző tisztek jelentek meg kelet-ukrán városokban, és ott szerveztek ukránellenes megmozdulásokat, elfoglalva a városi központokat.

Az orosz felelősség ilyen értelemben tehát eddig is nyilvánvaló volt, ezeket a konfliktusokat onnan szították, a szeparatisták is onnan kaphatták a fegyvereiket, a rakétavetőt is - nyilván külső partner kellett ahhoz, hogy egy ilyen eszköz a szeparatisták kezébe kerüljön - mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, a poszt-szovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója az InfoRádióban. A nyomozás és a hollandiai bírósági tárgyalás során pontosan leképezték, hogy ez a BUK típusú szovjet rakétavető miként került a szeparatistákhoz, Oroszország mely pontjáról indult, út közben hol bukkant fel, mely egységek szolgálták ki.

Bendarzsevszkij Anton szerint azonban

a maláj gép lelövése valószínűleg nem volt szándékos.

Abban az időszakban ugyanis igen nagy volt a térségben az ukrán légi aktivitás: Kijev igyekezett visszaszerezni az irányítást Kelet-Ukrajna felett, a szakadárok pedig több ukrán csapatszállítót vagy logisztikai célt szolgáló repülőgépet is lelőttek. A maláj utasszállítót is ukrán repülőnek hihették - mutatott rá a szakértő. Az első közlésekből, a kelet-ukrán szeparatisták híradásaiból is úgy tűnt, hogy biztosak voltak benne, amit lelőttek, az egy katonai repülőgép volt, és csak később jöttek rá a tévedésükre. Akkor pedig gyorsan próbálták eltüntetni az üzeneteket.

Bendarzsevszkij Anton szerint azért sem lehetett szándékos a maláj gép lelövése, mert Oroszországnak nem volt érdeke, hogy a nemzetközi figyelmet a kelet-ukrajnai eseményekre irányítsa, és így még több támogatáshoz juttassa Kijevet.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette.

Oroszország mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez.

(A nyitóképen: Virágok, mécsesek és papírrepülők a Malaysian Airlines MH17-es járatának balesetében elhunyt áldozatok emlékére 2015. július 17-én Hollandia moszkvai nagykövetsége előtt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×