eur:
409.98
usd:
390.75
bux:
79602.15
2024. november 25. hétfő Katalin
Chad Fish felvételén az amerikai haderő lelő az ország légterében egy kínai léggömböt az Atlanti-óceán felett, a karolinai partoknál 2023. február 4-én. Az eszköz vélhetően Alaszka felől sodródott az amerikai kontinens fölé, jelenlétét az Egyesült Államokban január 31-én jelentették Joe Biden elnöknek. A kínai külügyminisztérium nehezményezte az általuk eltévedt meteorológiai eszköznek mondott léggömb megsemmisítését. Az incidens miatt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta február eleji kínai útját, amelynek célja az amerikai-kínai feszültség csökkentése lett volna.
Nyitókép: MTI/AP/Chad Fish/Chad Fish

Sorra vettük, milyen aggasztó dolgok lehetnek a rejtélyes kínai ballonokon

A világsajtó az elmúlt napokban sokat foglalkozott az amerikai kontinens felett észlelt kínai ballonokkal. Peking szerint egyszerű meteorológiai léggömbökről van szó, Washington viszont azt gyanítja, hogy valójában kémkedésre használják ezeket. De vajon mire lehetnek alkalmasak ezek a magaslégköri ballonok?

"Régóta repkednek már ilyen kínai ballonok a légkör legfelső rétegeiben" - nyilatkozta a londoni Financial Times-nak Cseng Ming-Din, a tajvani Központi Meteorológiai Iroda vezetője. Az elsőt még 2015-ben figyelték meg és azóta egyre több ehhez hasonló eszköz tűnik fel.

A tajvani szakértő cáfolta, hogy csupán légköri megfigyeléseket végeznének velük. Úgy véli, igazából kémballonokról van szó, amelyekkel a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg rendkívül kényes felderítési adatokat gyűjt számos országról. A teljesség igénye nélkül íme néhány a nagyobb port kavart esetek közül.

Tavaly februárban valóságos "balloninvázió" érte Tajvant: egyszerre négy léggömböt észleltek a sziget északi része felett, ott, ahol a légvédelem legfontosabb bázisai is vannak. 2022. januárjában India egén lebegett egy hatalmas, hófehér ballon, két évvel korábban pedig a japán Szendai város felett láttak egy ugyanilyet. A múlt hét végén aztán előbb az Egyesült Államok felett, majd majd Dél-Amerika egén tűnt fel egy-egy gyanús léggömb.

Pekingben minden esetben azt hangoztatták, hogy csupán meteorológiai megfigyelésekről volt szó. Ennek azonban jócskán ellentmond, hogy a ballonok a kínai hadsereg felügyelete alatt állnak. Persze a katonáknak is fontos tudniuk, hogy milyen idő várható, de nem biztos, hogy ennek az információnak egy másik ország vagy kontinens légköréből kellene származnia - emlékeztet a portál.

Ráadásul egyszer még a kínai kormány is "elszólta" magát. 2018-ban hivatalosan is elismerték, hogy hiperszonikus rakétákkal való kísérletezéshez használtak ilyen, nagyon nagy magasságba emelkedő ballonokat. Az amerikai hírszerzés által megfigyelt egyik "lufi"-n három, rakétához hasonló szerkezetet vettek észre. Kínai médiabeszámolók szerint ezek egy új fejlesztésű, hiperszonikus rakéta modelljei voltak. Erről egyébként még a kínai állami televízió, a CCTV is beszámolt egy rövid riportban, ami aztán a Douyin-on (a TikTok Kínában használható, de a kormányzat által erősen ellenőrzött alkalmazása) persze futótűzként terjedt.

Ám röviddel később nyomtalanul eltűnt a beszámoló az internetről.

A levegőnél könnyebb repülőeszközök fejlesztését hivatalosan a pekingi tudományos akadémia két intézete irányítja. Velük azonban szorosan együttműködik a hadsereg rakétacsapatainak parancsnoksága is. Ezt azzal indokolják, hogy minél közelebb akarják hozni a civil és a katonai technológiák fejlesztését, hogy szükség esetén előbbiek is használhatók legyenek hadi célokra, mert így az ország védelmi képességei erősödnek.

A kémballonok használatának története a hidegháborúig nyúlik vissza. Ezek az eszközök olyan magasan képesek repülni - általában 24-37 ezer méteren -, hogy a radarok nem észlelik őket. A széllel sodródnak, a központi irányítópanelt, az adott esetben rászerelt radart és kamerát napelemekkel látják el árammal. A műholdak megjelenése óta a kémballonok nagyrészt elavulttá váltak, de alacsony költségük miatt mégis használatban maradtak. (Elmurod Usubaliev/Anadolu Agency/Getty Images)
A kémballonok használatának története a hidegháborúig nyúlik vissza. Ezek az eszközök olyan magasan képesek repülni - általában 24-37 ezer méteren -, hogy a radarok nem észlelik őket. A széllel sodródnak, a központi irányítópanelt, az adott esetben rászerelt radart, kamerát és más műszereket napelemek látják el árammal. A műholdak megjelenése óta a kémballonok nagyrészt elavulttá váltak, de alacsony költségük miatt mégis használatban maradtak. (Elmurod Usubaliev/Anadolu Agency/Getty Images)

A katonák főleg hírszerzésre, felderítésre és megfigyelésre használják a ballonokat. Seu Jih-siang a tajvani Nemzeti Védelmi és Biztonsági Kutatások Intézetének munkatársa szerint nagyon komoly megfigyelő műszereket hordoznak ezek a léggömbök. Radart, hőképalkotó érzékelőket, vagy a rádióforgalmazást lehallgató berendezéseket, attól függően, hogy mi a feladat. A berendezések napelemek segítségével nagyon hosszú ideig működhetnek, a begyűjtött adatokat pedig műholdon keresztül juttatják vissza a bázisra. A tajvani szakértő azt is elmondta, hogy újabban már különleges, számítógépes programok fejlesztéséhez is ilyen léggömböket használnak.

A szoftverekkel a felderítő és a tűzvezető radarok hatékonyságát próbálják növelni.

A hirtelen hőmérséklet- és páratartalom-ingadozások az atmoszféra alsó részében gyakran a rádióhullámok váratlan törését, eltérítését idézik elő. Kialakulhatnak olyan csatornák is, amelyekben a rádióhullámok „csapdába esnek” és nagy távolságra jutnak el. A változások nagyon komolyan befolyásolhatják a radarok hatékonyságát.

Jó esetben ez azt eredményezi, hogy egy alacsonyan szálló gépet a vártnál sokkal messzebbről lehet észlelni. Rosszabb esetben viszont még egy magasan és bőven a rádiólokátor hatótávolságán belül repülő cél felderítése is nehézségekbe ütközik. Ezeket az anomáliákat próbálják a mérnökök szoftveres úton ellensúlyozni. A számítógépes programokkal a nagy hatótávóságú rakéták célra vezetése is sokkal pontosabbá válik, vagy éppen az elhárításuk lesz jóval könnyebb.

A magas légkörben lebegő ballonok tökéletesen megfelelnek az ilyen szoftverek kipróbálásához is.

Mindenesetre az amerikaiak figyelmét igencsak felkeltették a kínai repülőszerkezetek, főleg azok a műszerek, amiket a léggömbök alá függesztenek. Az Egyesült Államok haditengerészete gőzerővel keresi a nemrég lelőtt kínai léggömb maradványait. Peking ellenben bejelentette: az eszköz kínai tulajdon és ezért követeli a roncsok átadását - azután, hogy kezdetben vonakodtak elismerni, hogy közük lenne a ballonhoz.

Címlapról ajánljuk
Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Ebből a kevés pénzből is sokkal többet ki lehetne hozni, de ettől még igaz az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában minden évben körülbelül kétezer milliárd forint hiányzik” – mondta Kóka János, a Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is állította, hogy nem több, hanem jobb minőségű egészségügyi ellátó centrumra volna szükség.

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×