eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró, compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az ismeretlen katona sírjánál Párizsban 2022. november 11-én. 1918-ban ezen a napon kötötték meg a fegyverszünetet az I. világháborúban részt vevő országok.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Teresa Suarez

Tényleg meg akarták ölni Emmanuel Macront? Válaszol a szakértő

A francia elnök elleni merényletterv vádjával állítanak bíróság elé 13 szélsőjobboldali lakost Franciaországban. Az ügy háttere 2018-ig nyúlik vissza – mondta az InfoRádiónak Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

A tagok a közösségi médián keresztül találtak egymásra és álltak össze csoporttá 2018-ban – mondta a szakértő. A cél az volt akkor, hogy az I. világháború lezárásának századik évfordulója kapcsán elég sok helyre látogató elnök ellen is merényletet hajtsanak végre.

Nem ő volt egyedül a cél, hanem számos egyéb célzott személy, elsősorban megválasztott francia képviselők, illetve migránscsoportok is akár, de gazdagokra is vadásztak, emiatt 2018 novemberétől letartóztatták őket. Ez 11 férfit és két nőt érintett – emlékeztetett Fejérdy Gergely.

„Első körben csak a közvetlen vezetőséget vették őrizetbe, aztán 2021 nyaráig további személyeket is, akiket veszélyesnek véltek.

Konkrét megvalósulás nem történt, tehát a nagy kérdés igazából a február 3-áig tartó tárgyaláson, hogy valóban képesek lettek volna-e bármiféle terrortámadásra”

– mondta a kutató.

Eredetileg terrorista összeesküvés címén folyt eljárás ellenük, illetve a média jobbára így azonosította ezt az ügyet, viszont most egyszerű büntető bíróság előtt zajlik a per – hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra is, hogy 2018 novemberében a sárga mellényes mozgalom legaktívabb időszakában sok tüntetés és agresszív cselekedett volt Franciaországban, ezért nagyon odafigyelt az ilyen esetekre a rendőrség.

„Megjegyzendő, hogy

a főszereplőnél, egy 60 év körüli férfinél számos engedély nélküli fegyvert találtak,

tehát elképzelhető, hogy képes lett volna valamilyen akcióra” – mondta Fejérdy Gergely.

A kutató úgy látja, a francia csoport kevésbé volt szervezett, mint a Reichsbürger mozgalom, amelynek tagjait pár hete tartóztatták le Németországban, ott korábbi katonai tisztséget viselő személyek is érintettek lehettek.

„Itt sokkal inkább amatőrebb csoportról van szó, a francia társadalomban is megjelentek ezek a kiábrándult csoportok, ezek sokkal kevésbé szervezettek” – mondta Fejérdy Gergely. Hozzátette, hogy az akkori belügyminiszteri államtitkár 2018-ban a letartóztatások kapcsán úgy nyilatkozott, hogy nagyobb az ügy füstje, mint a lángja. Igazságot viszont majd a bíróság tesz.

(Nyitóképünkön Emmanuel Macron francia elnök az első világháborút lezáró, compiegne-i fegyverszüneti egyezmény aláírásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az ismeretlen katona sírjánál Párizsban 2022. november 11-én. 1918-ban ezen a napon kötötték meg a fegyverszünetet az I. világháborúban részt vevő országok.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×