eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Twitter/Rahul Sisodia

Két percig tartott az erős földrengés - videó

Erős, 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Indonézia Maluku tartományát helyi idő szerint kedd hajnalban, a térségre szökőárriasztást adtak ki - közölte az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet (EMSC).

Az amerikai földtani intézet (USGS) ugyanakkor 7,6-os erősségűre tette a nagyjából két percig tartó földmozgást, amelynek központját a föld felszínétől 97 kilométer mélyen, a Tanimbar-szigetcsoporttól 148 kilométerre északnyugatra mérték.

A rengést a 600 kilóméteres távolságra lévő észak-ausztráliai Darwin is egyértelműen érezték - jelentette a news.com.au hírportál.

Doni B. Layan, a legsúlyosabban érintett Kepulauan Tanimbar körzet katasztrófavédelmi hatóságának műveleti vezetője a Hszinhua kínai hírügynökségnek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy több épület szenvedett károkat, illetve dőlt össze a térségben. Hozzátette, hogy a pontos kárfelmérés még tart, de esetleges áldozatokról egyelőre nem érkezett hír.

Layan közölte azt is, hogy a szökőárgyakorlatoknak köszönhetően a rengést követően több mint kétezer embert menekült el a partvidékről magasabban fekvő térségekbe. Ugyanakkor előzetes értesülések szerint a várt hullámok elmaradtak a partvidéken.

Az első nagy erejű földmozgást három gyengébb utórengés követte.

Az érintett országrész Banda-tenger és az Arafura-tenger között, Indonézia főszigetétől több mint 800 kilométerre délkeletre található. A nagyobb károkat okozó földrengések fészke általában közelebb van a földfelszínhez.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×