eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Pedro Castillo leváltott perui államfő támogatói nézik, amint a katonák útakadályt távolítanak el a kormányellenes tüntetésükön Arequipa déli nagyvárosban 2023. január 4-én. Castillót 2022. december 7. óta 18 hónapos előzetes őrizetben tartják lázadás és összeesküvés vádjával. A radikális baloldali politikus eltávolítása erőszakhullámot váltott ki a dél-amerikai országban. A válság enyhítésre a parlament 2026-ról előre hozta az általános választásokat 2024 áprilisára.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Jose Sotomayor

17 halálos áldozat - a legvéresebb tüntetés Pedro Castillo elnök megbuktatása miatt

Legalább 17-en meghaltak Peru déli részén az előrehozott választásokat és a bebörtönzött volt elnök szabadon bocsátását követelő tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban - közölte helyi idő szerint hétfőn az ország ombudsmani hivatala.

A hétfői volt a december elején, Pedro Castillo elnök megbuktatása miatt kirobbant tiltakozási hullám eddigi legvéresebb napja. A 2021-ben megválasztott baloldali politikust azután vették őrizetbe, hogy december 7-én elrendelte az őt alkotmányos vádeljárással menesztő parlament feloszlatását, és rendeleti úton akart kormányozni, amit a kongresszus államcsínykísérletnek minősített. Castillo jelenleg 18 hónapos letartóztatását tölti, lázadással vádolják, tagadja bűnösségét.

Hétfőn a Titicaca-tó közelében, Limától mintegy 1300 kilométerre fekvő Juliaca városban, Puno régióban csaptak össze a tüntetők a rendőrökkel, a 17 halott közt két tizenéves is volt, 68-an megsebesültek - mondta el Henry Rebaza, Puno egészségügyi minisztériumának munkatársa a helyi állami televízióban.

A holttestek némelyikén lövedék okozta sebeket találtak - közölte egyik helyi rádióval Ismael Cornejo regionális egészségügyi vezető.

Az összecsapások halálos áldozatainak száma ezzel már 39-re emelkedett.

Rebaza a tévécsatornán elmondta, hogy 28 sebesült rendőrt nem tudtak kimenekíteni a juliacai repülőtérről. Alberto Otarola perui miniszterelnök azt közölte, a repülőteret és egy rendőrőrsöt több mint 9 ezer tüntető próbált lerohanni.

Peru ombudsmani hivatala arra szólította fel a rendőrséget, hogy az erőszak alkalmazásakor tartsa be a nemzetközi szabályokat, vizsgálja ki a haláleseteket, a tüntetőket pedig arra intette, hogy ne akadályozzák a mentők mozgását. Hétfőn korábban arról tájékoztatott, hogy egy újszülött meghalt, miközben Yungoyo városból egy helyi kórházba próbálták átszállítani, de késést szenvedtek az útlezárások miatt.

A Castillo szabadon bocsátását és az előrehozott választásokat követelő megmozdulások múlt héten, az ünnepek után ismét megkezdődtek. A tiltakozók követelik Dina Boluarte, az új elnök lemondását, a kongresszus bezárását és az alkotmány megváltoztatását.

Az Amerika-közi emberi jogi bizottság azt közölte, szerdán Peruba látogat, hogy értékelje a helyzetet.

(A nyitóképen: Pedro Castillo leváltott perui államfő támogatói nézik, amint a katonák útakadályt távolítanak el a kormányellenes tüntetésükön Arequipa déli nagyvárosban 2023. január 4-én.)

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×