eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Closeup of womans hand holding a pen filling out a census form.
Nyitókép: hapabapa/Getty Images

Szociológus: túlzóak a romániai népszámlálás előzetes eredményei

Fenntartásokkal kell kezelni a romániai népszámlálás adatait, különösen az elvándorlással vannak problémák.

A Krónika.ro erdélyi közéleti portálnak nyilatkozó Kiss Tamás szociológus úgy vélte: a valóságban nemcsak a 19 milliós népességszám kisebb, mint amit a 2022-es romániai cenzus mutat, hanem a korfa is kedvezőtlenebb. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint egészen biztosan szerepelnek olyanok az összeírásban, akik valójában nem élnek életvitelszerűen Romániában.

"Ha elfogadjuk a 19 millió fős népességszámot, akkor ez azt jelenti, hogy a migrációs veszteség az elmúlt 10 évben csupán mintegy 423 ezres volt"

- mutatott rá a Krónikának adott interjúban a szociológus. Hozzátette, bár a külföldön élő ötmillió román állampolgárról szóló becslés talán túlzás, a tükörstatisztikák, vagyis a célországok bevándorlási adatai szerint a négymillió már valós lehet.

Kiss Tamás azt mondta, hogy az előzetes eredmények szerint olyan megyéknek van pozitív vándormozgalmi egyenlegük, mint az erdélyi Beszterce-Naszód, valamint a moldvai Neamt és Suceava, miközben ezekben a megyékben sokan vannak olyanok, akik valójában életvitelszerűen külföldön tartózkodnak.

A kolozsvári szociológus rámutatott: egy népszámlálás esetében a cél nem pusztán a valóság leírása, hanem valamifajta reprezentációnak a közvetítése. "És itt a román államnak, bizonyos értelemben a társadalomnak is alapvető érdeke, hogy Románia súlya - amit népességszámban is mérnek, nem csak gazdasági teljesítőképességben - ne csökkenjen az Európai Unión belül" - mondta.

Hozzátette, hogy a strukturális alapokhoz való hozzáférés és az európai parlamenti helyek száma is ettől függ, ezért

ha Románia súlya a népességszám miatt csökken, az nem feltétlenül előnyös a román politikai elit, az állam, a társadalom számára.

Kiss Tamás a portálnak nyilatkozva úgy vélte, a demográfiai elöregedés elsősorban a gyerekvállalási kedv csökkenésének tudható be. De már ebben is nagy a bizonytalanság, nem tudni, hogy a születési statisztikákban bejegyzett gyerekek közül valójában hány született Romániában. "Románia aktív, fiatal népessége nagyobb arányban él külföldön, mint ahogy azt a népszámlálás mutatja. Tehát a valóságban nemcsak a népességszám kisebb, mint amit a cenzus mutat, hanem minden bizonnyal a korfa is kedvezőtlenebb, továbbá kisebb az aktív és foglalkoztatott népesség aránya, mint ahogy ez a népszámlálásban megjelenik" - jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×