Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Védőmaszkos utasok a pekingi nemzetközi repülőtéren 2022. december 29-én. A kínai kormány az előző napon jelentette be, hogy a koronavírus-világjárvány miatt több mint két éve bevezetett leállás után ismét elkezdenek új útleveleket kiállítani, ami újra lehetővé teszi a szabad utazást világszerte kínai állampolgároknak. Erre reagálva Japán és az Egyesült Államok kötelező koronavírus-tesztelést ír elő minden Kínából érkező utazóra. Kínában a járványellenes korlátozások december eleji feloldása óta drámaian emelkednek a koronavírusos új esetszámok.
Nyitókép: MTI/AP/Andy Wong

Kína ideges a kötelező Covid-tesztek miatt, ellenlépésekkel fenyeget

Peking elítélte kedden, hogy több mint egytucatnyi ország kötelezővé tette a koronavírustesztek alkalmazását a Kínából beutazókkal szemben, miután a távol-keleti országban példátlanul megnőtt az esetszám.

"Bizonyos országok kizárólag Kínából érkező utasokkal szemben léptettek életbe korlátozásokat. Ezek minden tudományos alapot nélkülöznek, és annál inkább elfogadhatatlanok" - jelentette be Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette: Peking a "reciprocitás elvének megfelelően ellenlépéseket fog tenni".

Az elmúlt napokban több mint egytucatnyi ország rendelt el kötelező koronavírustesztet a Kínából érkező utasok esetén, mivel nem bíznak a kínai fertőzöttségi adatok megbízhatóságában, és aggódnak az új vírusváltozatok megjelenése miatt.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, India, és Japán mellett a héten Ausztrália és Kanada is hasonló intézkedéseket fogadott el.

"Meggyőződésem, hogy a mi feladatunk megvédeni a francia állampolgárokat, ezért megköveteljük a tesztelést. Továbbra is így fogunk tenni" - reagált kedden Elisabeth Borne francia miniszterelnök a France Infónak adott interjújában.

A pekingi külügyi bejelentés alig egy hónappal azután történt, hogy Kínában december 7-én váratlanul feloldották az egészségügyi és kijárási korlátozásokat, ami négy hét alatt a koronavírusos betegek és áldozatok számának drámai növekedéséhez vezetett.

Peking még nem írta elő a külföldi utasok számára a kötelező karantént, de továbbra is negatív koronavírusteszthez köti az országba való belépést, és közel három éve nem ad ki turistavízumot külföldieknek.

Kína jelenleg a legsúlyosabb járványkitöréssel néz szembe, különösen a 25 milliós lakosú Sanghajban, ahol az elmúlt hetekben a lakosság több mint kétharmada fertőződhetett meg koronavírussal

- jelentette be a város egyik legnagyobb kórházának vezetője kedden.

"Jelenleg a koronavírus-járvány igen elterjedt Sanghajban: a lakosság mintegy 70 százalékát érintheti, ami 20-30-szor nagyobb arány, mint az előző, 2022 tavaszi járványkitöréskor" - mutatott rá Csen Er-csen orvos, a neves sanghaji Rujcsin egyetemi kórház igazgatóhelyettese a People's Daily című angol nyelvű kínai napilap egyik blogján.

A Kína gazdasági fővárosának számító Sanghajban szigorú kijárási korlátozást vezettek be 2022 áprilisától két hónapra, amikor a fertőzöttek száma elérte a 600 ezret, és sokukat karanténközpontokba szállították. Az agglomerációval együtt 40 milliós lakosú metropoliszban jelenleg nagyon gyorsan terjed a koronavírus omikron-változata.

Más kínai nagyvárosokban, például Pekingben, az északi Tiencsinben, a délnyugati Csunkingban vagy a déli Kantonban az egészségügyi hatóságok úgy vélik: túl vannak a járvány csúcsán.

Csen Er-csen, aki a sanghaji koronavírus-szakértői tanácsnak is tagja, kiemelte: a Rujcsin kórházba naponta 1600 sürgősségi beteget vesznek fel, ami kétszer annyi, mint a kijárási korlátozások feloldása előtti időszakban, és az új betegek 80 százaléka koronavírusos.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×