Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
311.75
bux:
134376.64
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Nyitókép: Maremagnum/Getty Images

Veszélyes lépés: az izraeli nemzetbiztonsági miniszter olyat tett, amit elődei évek óta nem

Itamár Bengvír, az ultranacionalista Zsidó Erő (Ocma Jehudit) pártot vezető izraeli nemzetbiztonsági miniszter beváltotta számos tiltakozást kiváltó ígéretét, és kedden reggel ellátogatott a vallási szempontból nagyon kényes helynek számító jeruzsálemi Templom-hegyre - jelentette a Jediót Ahornót című újság hírportálja, az ynet.

Bengvír hétfőn jelentette be, hogy a "következő hetekben" ellátogat a helyre, de ezt már másnap megtette biztonsági őrök és rendőrök kíséretében. Izraeli miniszter évek óta nem járt ezen a helyen.

A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma határozottan elítélte és provokációnak, sőt, támadásnak nevezte Bengvír reggeli körsétáját a mecseteknél. "A felelősség Netanjahut terheli ezért, de majd azokért a következményekért is, amelyeket ez kivált" - írták.

Bengvír sétája után kijelentette: "kormányunk nem ijed meg a Hamász fenyegetéseitől. A Templom-hegy Izrael népe számára a legfontosabb hely. Továbbra is fenntartjuk ott a mozgás szabadságát a muszlimok és a keresztények számára, de a zsidók is fel fognak menni a hegyre, és azokkal, akik ezt akadályozni akarják, vaskézzel kell bánni".

A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy "nem nézi tétlenül", ha Bengvír fellátogat a Templom-hegyre, amely a muszlimok számára a Mecsetek tere (arab nevén al-Haram as-Saríf), az iszlám vallás harmadik legszentebb helye.

Jaír Lapid volt izraeli miniszterelnök, a centrista Van Jövő párt elnöke hétfőn óva intette a szélsőséges nézeteiről ismert Bengvírt a látogatástól, mert szerinte az egy olyan súlyos provokáció, amely emberéletekbe fog kerülni.

Bengvír vallásos politikusként, ultrajobboldali aktivistaként és ellenzéki parlamenti képviselőként is korábban számos alkalommal járt a Templom-hegyen, tiltakozásokat kiváltó nacionalista felvonulásokat is vezetett Jeruzsálem óvárosában, a muszlim negyedben. 2007-ben a bíróság elítélte őt rasszista uszításért. Régóta támogatja a Templom-hegy status quójának megváltoztatását, az imádkozás engedélyezését a zsidók számára.

Amikor Bengvír a kormány eskütétele előtt megkötötte Netanjahuval a koalíciós megállapodást, akkor a választások előtti harcias retorikája ellenére beleegyezett abba, hogy Izrael tartja magát a szent helyek status quójához - emlékeztetett a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.

Az iszlám, a keresztény és a zsidó vallás által egyaránt szentnek tekintett Templom-hegy Jeruzsálem óvárosában található. A hagyomány szerint ott állt Salamon temploma, amelyet időszámításunk előtt 586-ban a babiloniak leromboltak, majd a zsidók a VI. század végén újjáépítették, de Krisztus után 70-ben a rómaiak a második templomot is lerombolták.

Az egykori zsidó szentély helyén az iszlám hódítás után a Sziklamecset és az Al-Aksza mecset épült fel, utóbbi az iszlám vallás harmadik legszentebb helye a mekkai és medinai mecset után. Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el Jordániától Kelet-Jeruzsálemet, benne az óvárost. A Templom-hegyet a muszlimok felügyelik, de a biztonsági kérdésekért az izraeli rendőrség felel.

(A nyitóképen: Jeruzsálem óvárosa a Templom-heggyel és a Sziklamecsettel.)

Címlapról ajánljuk
Áll a bál Londonban az újabb antiszemita támadás miatt

Áll a bál Londonban az újabb antiszemita támadás miatt

Határozottabban kell elítélni a brit zsidó közösség elleni támadásokat. Erről beszélt a londoni rendőrkapitány, azután, hogy Londonban egy férfi megkéselt két zsidó férfit az utcán. A korábbi incidensekkel szemben ezt az esetet már gyorsan terrortámadássá nyilvánították.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Döntött a kamatokról az EKB, Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatót tart

Döntött a kamatokról az EKB, Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatót tart

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×