Infostart.hu
eur:
377.74
usd:
323.57
bux:
127465.74
2026. április 9. csütörtök Erhard
Nyitókép: Fcaebook/Benjamin Netanyahu - בנימין נתניהו

Szakértő: az új Netanjahu-kormányban külpolitikai szempontból is fontos változások lesznek

Csaknem 2 hónapig tartó koalíciós tárgyalások után felesküdött Izraelben Benjamin Netanjahu hatodik, eddigi legvallásosabb kormánya. Arról, hogy milyen változások várnak ezek után az országra, Csepregi Zsolt Izrael-szakértőt kérdeztük.

A választások után a Likud, Benjámin Netanjahu korábbi miniszterelnök pártja igen erős felhatalmazással megkapta a kormányalakítás jogát. Azonban a korábbi koalíciók pártjai – Naftáli Benet és Jaír Lapid korábbi miniszterelnök pártjai, illetve szövetségeseik, akik az elmúlt közel másfél évben kormányozták Izraelt – kijelentették, hogy nem hajlandóak Benjámin Netanjahuval kormányt alakítani.

Emiatt Benjámin Netanjahunak két ultraortodox vallásos párttal, illetve az úgynevezett vallásos cionista párttal volt csak lehetősége koalíciót kötni. Ezek a pártok annak érdekében, hogy megadják Benjámin Netanjahunak a kormányalakításhoz szükséges felhatalmazást, igen erős követelésekkel és koalíciós megállapodási tervezetekkel érkeztek.

Csepregi Zsolt Izrael-szakértő az InfoRádiónak elmondta:

A következő kormánynak 31 minisztere lesz, ami még izraeli viszonylatban is sok.

A szakértő szerint Izraelben jellemzően a sok miniszter, mert széttöredezett a politikai paletta, és sok pártnak kell kedvezni. Egyrészt a miniszteri pozíciókban kellett dűlőre jutni, másrészt a programokat is össze kellett hangolni. A vallásos pártok olyan programmal érkeztek, melyek az államban, a világi- és vallási aspektusok közötti hangsúly átrendeződését fogja eredményezni a következő hónapokban.

A Likud egy mérsékelt jobboldali, világi párt, míg a partnerek vallásos cionista, illetve ultraortodox vallásos politikai oldalról jönnek. Ezek összeegyeztetése komoly munka volt, és előreláthatóan az is lesz. A koalíciós megállapodások ugyanis nem törvényi erejűnek.

Ezek alapján Izrael életében az első legfontosabb változtatások a törvényhozó, a végrehajtó, illetve az igazságszolgáltatás közötti erőegyensúlyban lesznek olyan módon, hogy az igazságszolgáltatás jogát bizonyos törvényekkel megfontolása küldik. A másik külpolitikai szempontból a legfontosabb: a civil kormány, a hadsereg, a rendőrség, a rendőrséghez tartozó határőrség közötti feladatmegosztás átalakítása lesz.

A harmadik nagy változtatás a világi és a vallásos jogrendszer átalakítása lesz. Az előző kormány által meghozott bizonyos törvények ugyanis megváltoztatták a világi-vallási helyzetet, és az ultraortodox pártok most szeretnék visszacsinálni a két évvel ezelőtti állapotra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×