Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Az éjszakai orosz tüzérségi támadásban megsérült épület romjainál dolgoznak mentők a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv közelében lévő Kluhino-Baskirivka 2022. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Kozlov

Vétózott a magyar kormány az Európai Unióban, elúszhat 1650 milliárd forint

Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta, hogy 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson az Európai Unió Ukrajnának. A többi 26 ország támogatta a javaslatot.

A 444.hu írta meg először, hogy a magyar pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának adandó 18 milliárdos kedvezményes EU-hitelt.

A pénzt az ukrán állam működésére adta volna az EU, és cserébe reformokat várt volna el a kijevi kormánytól. A 18 milliárd eurót az Európai Bizottság hitelként vette volna fel, hivatalosan a magyar kormány ezzel nem ért egyet, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú hitelmegállapodásokat az ukrán kormánnyal.

Ahogy az az Infostarton megírtuk Orbán Viktor november 18-án, a Magyar Állandó Értekezleten arról beszélt: "az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között. Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében". Lényegében ez jelent meg november 24-én a Magyar Közlönyben. Ahhoz azonban végig ragaszkodott, hogy ezt ne közösen nyújtsák.

A vétó nyomán a cseh elnökség állítólag arra készül, hogy megoldást találjon arra, hogyan tudja a többi ország megoldani Ukrajna támogatását, Magyarország kihagyásával.

A lap arról is ír, hogy "a tagállamok levették a napirendről a magyar helyreállítási terv elfogadását. Amennyiben ezt a tervet a tagállamok még ebben az évben nem hagyják jóvá, akkor Magyarország végleg elesik körülbelül 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól".

A magyar vétónak és a helyreállítási terv elfogadásának jogilag nincs köze egymáshoz.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×