eur:
410.9
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az éjszakai orosz tüzérségi támadásban megsérült épület romjainál dolgoznak mentők a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv közelében lévő Kluhino-Baskirivka 2022. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Kozlov

Vétózott a magyar kormány az Európai Unióban, elúszhat 1650 milliárd forint

Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta, hogy 2023-ban összesen 18 milliárd euró kedvezményes hitelt nyújtson az Európai Unió Ukrajnának. A többi 26 ország támogatta a javaslatot.

A 444.hu írta meg először, hogy a magyar pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának adandó 18 milliárdos kedvezményes EU-hitelt.

A pénzt az ukrán állam működésére adta volna az EU, és cserébe reformokat várt volna el a kijevi kormánytól. A 18 milliárd eurót az Európai Bizottság hitelként vette volna fel, hivatalosan a magyar kormány ezzel nem ért egyet, ehelyett azt javasolta, hogy a 27 tagállam egyenként kössön kétoldalú hitelmegállapodásokat az ukrán kormánnyal.

Ahogy az az Infostarton megírtuk Orbán Viktor november 18-án, a Magyar Állandó Értekezleten arról beszélt: "az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között. Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében". Lényegében ez jelent meg november 24-én a Magyar Közlönyben. Ahhoz azonban végig ragaszkodott, hogy ezt ne közösen nyújtsák.

A vétó nyomán a cseh elnökség állítólag arra készül, hogy megoldást találjon arra, hogyan tudja a többi ország megoldani Ukrajna támogatását, Magyarország kihagyásával.

A lap arról is ír, hogy "a tagállamok levették a napirendről a magyar helyreállítási terv elfogadását. Amennyiben ezt a tervet a tagállamok még ebben az évben nem hagyják jóvá, akkor Magyarország végleg elesik körülbelül 1650 milliárd forint vissza nem térítendő támogatástól".

A magyar vétónak és a helyreállítási terv elfogadásának jogilag nincs köze egymáshoz.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×