eur:
414.02
usd:
396.54
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A Maxar Technologies műholdfevétele a Zaporizzsjai atomerőműről a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai terület Oroszország által elfoglalt részén, Enerhodarban 2022. augusztus 19-én. Enerhodart rendszeresen érik tüzérségi támadások, amelyekkel az orosz és az ukrán fél egymást vádolja.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Él a Washington és Moszkva közötti különleges telefonvonal – már használták is

Az ukrajnai kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos aggodalmak miatt kezdeményeztek párbeszédet.

Az amerikai hadsereg európai parancsnokságát és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központot összekötő telefonvonallal kapcsolatosan egy anonimitást kérő tisztviselő nyilatkozott. Részleteket nem közölt a hívásról, de azt elárulta, hogy a vonalat akkor nem használták, amikor november 15-én egy eltévedt rakéta a NATO-tag Lengyelországban landolt – írja a Reuters.

Abban az esetben két ember halt meg, amiért feltehetően egy ukrán légvédelmi rakéta felelt, de a végső felelősnek Oroszországot tartják, hiszen a februárban kezdődött háborút ők robbantották ki.

Az egyetlen ügy, ami miatt hívást indítottak a "konfliktusmegoldó" vonalon, az az volt, amikor Washington közölte aggodalmát az ukrajnai kritikus infrastruktúra közelében végrehajtott orosz katonai műveletekkel kapcsolatban.

Bár az amerikai tisztviselő nem pontosította, hogy konkrétan melyik orosz tevékenység indokolta az Egyesült Államok riadalmát, a közvélemény előtt is számos, a létfontosságú infrastruktúrát pusztító támadás ismert. Ezek közé tartoznak azok is, amelyek az legnagyobb európai atomerőmű, az zaporizzsjai létesítmény biztononságát fenyegették. Volt jelentős (ukrán) aggodalom azzal kapcsolatban is, hogy Oroszország felrobbanthatja a Nova Kahovka-i vízerőmű gátját, és így a mögötte tárolt hatalmas vízmennyiséggel eláraszthatja a gát alatt lévő településeket, a stratégiai regionális főváros, Herszon irányába.

Más módokon is kommunikál a két ország

A speciális telefonösszeköttetés mellett egyéb csatornákon a háború ideje alatt is zajlik az orosz–amerikai kommunikáció. Egyéb katonai csatornákon az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin és az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu közötti magas szintű megbeszélések is zajlanak, igaz, ritkán. A háború kezdete óta két alkalommal is beszélt egymással a legfelsőbb amerikai és orosz tábornok, Mark Milley amerikai hadseregtábornok és Valerij Geraszimov orosz tábornok – közölte a hivatala.

Tény ugyanakkor az is, hogy az orosz–amerikai kapcsolatok a hidegháború vége óta nem voltak olyan problémásak, mint most. A Pentagon a háborús vonallal kapcsolatos kérdésre csak annyit közölt, hogy

több csatornát is fenntartanak

"a kritikus biztonsági kérdések megvitatására az oroszokkal rendkívüli helyzet vagy vészhelyzet során a félreértések, a katonai incidensek és az eszkaláció megelőzése érdekében".

Sem Oroszország washingtoni nagykövetsége, sem a moszkvai védelmi minisztérium nem válaszolt a megkeresésekre.

Ez nem egy panaszvonal

A telefonösszeköttetés márciusi létrehozásának idején az USA azt is közölte, ez nem egy panaszvonal lesz, amelyen közlik az oroszokkal, ha nemtetszést vált ki valamilyen tevékenységük. Hasonló vonal a hidegháború idején is létezett. Az összeköttetés működőképességét naponta kétszer ellenőrzik, az orosz nyelvű hívásokat Wiesbadenből kezdeményezi az amerikai katonaság egy oroszul beszélő tagja.

Egyes források szerint a vonal abban az esetben is hasznos lehet, ha az Amerikai Egyesült Államok esetleg evakuálni akarná Oroszországból állampolgárait.

Mások szerint akkor is kezdeményezhetnek hívást az amerikaiak, ha egy orosz gép a NATO légterébe téved vagy Lengyelország légterébe üldözne egy ukrán gépet.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×