A rendkívüli EU-belügyminiszteri ülés felvetését Margaritisz Szkínász, a menekültügyi kérdésekért is felelős európai bizottsági alelnök jelezte a brüsszeli Politicónak adott nyilatkozatában. A találkozó alapvető témája a civil szervezetek által üzemeltetett menekülthajók kezelésének a mikéntje, illetve a mindezek kapcsán az elmúlt napokban elmérgesedett olasz-francia kormányzati szintű szóváltás lecsillapítása lehetne.

„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy két fontos tagállamunk a nyilvánosság előtt egymásnak essen, további politikai válsággal fűszerezve az amúgy is túlterhelt migrációs válság kérdését” – mutatott rá nyilatkozatában a görög EU-biztos. Hozzátette, hogy ha létre tud jönni ilyen soron kívüli találkozó, akkor azt az Európai Bizottság fel kívánja használni arra is, hogy átfogó akciótervet tegyen az asztalra a földközi-tengeri menekültvonulás közös elvek és szabályok szerinti kezelésének lehetséges konkrét módozatairól.

A francia–olasz vita a hétvégén látványos fordulatokat vett, midőn Giorgia Meloni „árulással” vádolta meg a francia kormányt, míg Párizsban Catherina Colonna francia külügymminiszter „bárdolatlannak” és „elfogadhatatlannak” minősítette a római kormány fellépését.

A viszály elmérgesedése láthatóan közbeavatkozásra késztette az elvben napi politikai ügyektől tartózkodó olasz államfőt: a 81 éves Sergio Mattarella – aki második elnöki ciklusát tölti, miután az olasz parlamentben nem sikerült utódlásáról megállapodásra jutni – hétfőn telefonon kereste meg Emmanuel Macron francia elnököt, akivel utóbb közös nyilatkozatot is közzétettek. Ebben a két államfő hangsúlyozottan hitet tett az országaik közötti együttműködés fontossága mellett a kétoldalú kapcsolatokban és az európai uniós ügyekben is.

A Politico az eset kapcsán megszólaltatta a római Luiss Egyetem nemzetközi kapcsolatok kutatásával foglalkozó professzorát, Raffaele Marchettit, aki szerint Mattarella fellépése „meglehetősen szokatlan” aktus volt, amit ugyanakkor szerinte megmagyaráz, hogy jelenleg mindkét ország kormánya komoly belpolitikai nyomás alatt áll az EU-szinten mindmáig megoldatlan migrációs helyzet miatt. Macront a Le Pen vezette francia szélsőjobboldal, Melonit saját koalíciós partnere, Matteo Salvini, a Liga elnöke presszionálja határozottabb fellépésre – mutatott rá a római egyetem professzora.

Idézett interjújában Szkínász határozottan bírálta az olasz kormányt azért, mert szerinte Róma – egyébként távolról sem egyedüliként – nem segíti elő egy közös, európai uniós „migrációs paktum” elfogadását.

„Az egyik percben nagyobb európai szolidaritást sürgetnek a menekülthajók kapcsán, a másikban viszont blokkolják a mindezt esetleg kezelni tudó leendő közös európai rendszert”

– panaszkodott nyilatkozatában a bizottság alelnöke, aki szerint mindaddig, amíg az utóbbi nem intézményesül, az egyetlen megoldást továbbra is az EU-tagok önkéntes (menekültátvételi) felajánlásai jelenthetik.

Sajtójelentések megjegyzik, hogy a rendkívüli miniszteri tanácsülés összehívása igazából már múlt héten szerepelt annak a négy földközi-tengeri EU-tagállamnak a közös levelében (Málta, Ciprus, Olaszország és Görögország), amiben a menekülthajókkal való bajlódásukban való magukra hagyottságukat panaszolták fel, és „komoly EU-tanácsi eszmecserét” szorgalmaztak a térségben kialakult helyzet EU-szintű koordinálására.

Más okból ugyan, de szintén mielőbbi belügyminiszteri találkozót sürgetett a napokban a francia kormány is, amely ennek témájául elsősorban a civil szervezetek által üzemeltetett hajókkal kapcsolatos esetleges intézkedések mibenlétét jelölte meg, mindenekelőtt annak kivédésére, hogy ezek működése az embercsempészet bátorításául szolgáljon.

EU-belügyminiszteri tanácsülés amúgy hivatalosan legközelebb decemberben volna esedékes, de a féléves EU-elnökséget ellátó cseh diplomácia elvben bármikor elhatározhatja rendkívüli (akár olnline) megbeszélés meghirdetését is.

Látva a „körkörös nyomást” a féléves cseh EU-elnökségen, megfigyelők valószínűsítik, hogy ilyenre jó eséllyel valóban sor is kerül majd.

A lehetséges napirend kapcsán ugyanakkor mind többen valószínűsítik a Schengen-rendszer fenntarthatóságának az előtérbe kerülését is

– teszik hozzá sajtójelentések. Emlékeztetnek, hogy voltaképpen a menekültválság hét évvel ezelőtti kirobbanása óta egyes tagországok közötti határszakaszokon „ideiglenes jelleggel” felfüggesztették a Schengen-megállapodás végrehajtását és kisebb-nagyobb rendszerességgel (egyes helyeken állandó jelleggel) ismét intézményesült a határellenőrzés.

Legfrissebb fejleményként ennek kapcsán a brüsszeli Euractiv arról számolt be, hogy Tanja Fajon szlovén külügyminiszter hétfőn jelezte: országa akkor is fenntartja majd a határellenőrzést Szlovénia és Horvátország között, ha az utóbbi – sokak várakozása szerint – 2023 január elsejétől csatlakozhat a Schengen-övezethez. (A decemberi EU-belügyminiszteri lesz hivatott dönteni erről, pozitív határozatuk esetén a decemberi EU-csúcs szentesítheti a horvát Schengen-tagságot.)

Fajon szerint a szlovén kormány azért tartaná ezt elkerülhetetlennek, mert Szlovénia felé viszont Ausztria reteszel, fenntartva a határellenőrzést a két ország között. Ljubljanában attól tartanak, hogy Horvátország nagyon könnyen átengedi majd a Nyugat-Balkán felől érkező menekülteket, akik viszont ilyen formán könnyen növekvő számban Szlovéniában rekedhetnének.

A térségben egyébként hasonló, Schengen-tagok közötti határellenőrzés zajlik több Csehország és Szlovákia közötti határátkelőknél is, ami ellen a szlovák kormány ágál már egy ideje. (Cserébe Pozsonyban meg hírek szerint egyesek azt fontolgatják, hogy hasonlóképpen kellene eljárni a szlovák–magyar határon, ahol pozsonyi megítélés szerint sok nyugat-balkáni menekült érkezik az országba.)

Említett nyilatkozatában mindezekre is utalva jegyezte meg Tanja Fajon, hogy évek óta halasztódik már a Schengen-reformok érdemi végig vitele, amelyek híján viszont

az egész rendszer tényleges működése kezd egyre inkább kérdésessé válni.

„Világos új szabályokra volna szükség” – hangsúlyozta nyilatkozatában a szlovén külügyminiszter, sokak szerint növelve a valószínűségét annak, hogy ez a téma is terítékre kerüljön egy követező EU-miniszteri tanácsülésen.