Infostart.hu
eur:
396.91
usd:
338.17
bux:
101371.24
2025. július 25. péntek Jakab, Kristóf
Az örmény védelmi minisztérium által közreadott kép az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokról a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. október 6-án. Azerbajdzsán és Örményország között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus 2020. szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét.
Nyitókép: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium

Hegyi-Karabah: Örményország fegyvermentes övezet javasol

Az Azerbajdzsánnal fennálló konfliktus rendezése érdekében javasolják az örmények a fegyvermentes övezet létrehozását a vitatott terület körül.

"Előterjesztettem egy kezdeményezést egy demilitarizált övezet kialakítására Hegyi-Karabah körül" - közölte Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kabinetje csütörtöki ülésén. "Ezen felül kezdeményezzük egy három kilométer széles demilitarizált övezet kialakítását az örmény-azeri határ mentén" - tette hozzá.

Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta viszályban áll egymással a hegyi-karabahi enklávé miatt, amely örmény többségű, de a Szovjetunió idején Azerbajdzsánhoz tartozott. Örményország segítségével a helyi örmények a 90-es évek elején véres háborúban Hegyi-Karabah egészét, sőt a környező területeket is ellenőrzésük alá vonták.

A több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én lángolt fel újra.

Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított az örmények ellenőrizte enklávé és a környező területek visszafoglalására.

Hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek 2020. november 9-én, orosz közvetítéssel fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben továbbra is rendszeresek az összetűzések.

Az örmény és az azeri külügyminiszter vasárnap Washingtonban fog újabb tárgyalást tartani amerikai hivatali partnerük, Antony Blinken részvételével.

Címlapról ajánljuk

Prága magyarázkodik: ezért marad ki a gázai rendezést sürgető nyilatkozatból

Csehország nem csatlakozott ahhoz a nemzetközi felhíváshoz, amely a háború azonnali lezárását sürgeti a gázai övezetben. A nyilatkozatot eredetileg huszonöt ország és az Európai Bizottság adta ki, és elítéli a civil lakosság elleni embertelen gyilkolást, valamint az izraeli oldal által akadályozott humanitárius segélyezést. Bár a dokumentumhoz azóta további országok, köztük Szlovákia is csatlakoztak, Csehország távolmaradását több bírálat is érte, legfőképpen odahaza, az ország vezetői között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.25. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×