eur:
411.35
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió nem hivatalos prágai csúcstalálkozóján 2022. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

EU-csúcs: Az energiaárak csökkentését követelik az EB-től a tagállamok

Az országok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását.

Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére - közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagállamok vezetőinek prágai informális csúcstalálkozója után pénteken Prágában - mondta Mateusz Morawiecki.

Nyilatkozata szerint a politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született. A csúcstalálkozón többen bírálták azt a német tervet, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítse az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat. "Ez a terv előnyhöz juttatná a német cégeket, ami nem korrekt" - szögezte le a lengyel kormányfő.

Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: az európai vezetők többsége egyetértett azzal a javaslattal, hogy el kell különíteni egymástól az áramárakat és a gázárakat. "Többségi vélemény, hogy közös európai megoldásra van szükség" - hangsúlyozta Fiala. Szerinte

a konkrét javaslatokkal már az Európai Tanácsa legközelebbi ülése foglalkozhat.

A cseh miniszterelnök és az Európai Unió vezetői a találkozó utáni sajtótájékoztatón megerősítették, hogy az EU-tagállamok továbbra is erőteljes támogatást kívánnak nyújtani az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának.

"Egyértelműen agresszióról van szó. Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, mert a Moszkva által indított háború következménye a jelenleg a világot sújtó élelmiszer- és energiaválság" - mutatott rá Charles Michel, az Európai Tanács elnöke újságírók előtt.

"Vlagyimir Putyin nyilatkozatait nagyon komolyan vesszük" - jelentette ki Ursula van der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra a kérdésre válaszolva, mennyire kell komolyan venni az orosz államfő kijelentéseit az atomfegyverek esetleges bevetéséről. "Komolyan vesszük, de zsarolni nem hagyjuk magunkat" - szögezte le Ursula von der Leyen. Támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges lesz, mégpedig minden téren - tette hozzá.

Hasonlóan nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár is. Putyin célja megosztani Európát, de ez nem fog neki sikerülni - mondta újságíróknak.

Az EPC is folytatja a munkáját

"A két prágai tanácskozás fontos két nap volt Európa és az Európai Unió számára" - jelentette ki a csúcstalálkozókkal összefüggésben Charles Michel. Leszögezte: nagyszerű eredmény, hogy csütörtökön megegyezés született az Európai Politikai Közösség (EPC) munkájának folytatásáról. A következő ülésre Moldova fővárosában, Chisinauban kerül sor, majd Spanyolországban és Nagy-Britanniában lesz a folytatás.

Emmanuel Macron francia elnök újságírók előtt megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy az általa kezdeményezett informális platform célja az Európai Uniónál szélesebb körben rugalmasan lehetőséget nyújtani az időszerű, mindenkit érdeklő politikai kérdések kötetlen megvitatására.

A francia elnök megerősítette: az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy

folytatni fogják az ukrán katonák kiképzését.

Petr Fiala cseh újságíróknak elmondta: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult az informális EU-csúcstalálkozó résztvevőihez, s arra kérte a tagállamokat, hogy további fegyver- és hadianyagszállításokkal segítsék Ukrajnát.

"Zelenszkij kiemelte a légvédelmi rendszerek szükségességét, amelyek segítenének megvédeni az ukrán infrastruktúrát az orosz támadások előtt, hogy az ország lakosai a rombolás következtében ne maradjanak fűtés és vízszolgáltatás nélkül" - ismertette a ukrán elnök üzenetét Petr Fiala.

A szankciókról és azok hatásairól Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

(A nyitóképen, balról jobbra az első sorban: Olaf Scholz német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök az Európai Unió nem hivatalos prágai csúcstalálkozóján 2022. október 7-én.)

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×