Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Képviselők az ülésteremben az egyenlő munkáért egyenlő bérezésről, vagyis a nők és férfiak fizetése közötti bérszakadék felszámolásáról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2022. április 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

A finn kormányfő újabb, Oroszország elleni szankciókat sürgetett

Minden lehetséges eszközzel és formában támogatni kell Ukrajnát, és még több szankciót kell kivetni Oroszországra - jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden. Győri Enikő fideszes EP-képviselő szerint rossz volt a szankciós politika, meg kell állítani az európai gazdaság mélyrepülését.

Sanna Marin beszédében hangsúlyozta, minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.

"A támogatásunkkal Ukrajna meg foga nyerni, szívünkben már meg is nyerte a háborút" - fogalmazott.

Kijelentette: Oroszország az energiaellátást zsarolásra használja, és meg akarja osztani az uniós egységet. Ezzel szemben Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszország magára maradt, az Európai Unió pedig egységesebb, mint valaha. Oroszország saját gazdaságát és jövőjét teszi tönkre - húzta alá.

A finn miniszterelnök fontosnak nevezte, hogy a szankciók érezhetők legyenek az oroszok mindennapi életében, ugyanis - mint mondta - nem elfogadható, hogy amíg ukrán állampolgárok halnak meg, addig az orosz állampolgárok szabadon utazhatnak.

Hangsúlyozta: Ukrajna jövője az Európai Unión belül van. Meg kell nyitni az unió kapuit minden olyan európai ország ellőtt, amely magáénak vallja az európai értékeket, és hajlandó a szükséges reformok végrehajtására.

Kijelentette: Európában az országok maguk dönthetnek a világban elfoglalt helyükről, Oroszország azonban az országok ezen jogát vitatja. Az orosz agresszió nyomán Finnország és Svédország bejelentette csatlakozási szándékát a NATO-hoz. A két ország tagságával a katonai szövetség még erősebbé válik, és fokozza a védelmet az egész észak-európai térségben - szögezte le.

Sanna Marin kiemelte: az energiaellátási láncok nem lehetnek kiszolgáltatva külföldi hatalmaknak vagy unión kívüli országoknak. A legfontosabb infrastruktúráknak európai kézben kell maradniuk. Ez nemcsak energiabiztonsági kérdés, hanem a társadalom működőképességének és biztonságának is a garanciája - mondta.

Végezetül azt mondta: az európai állampolgárok nem intézményi választásokat szeretnének, hanem reformokat. Ez azt is jelenti, hogy növelni kell a minősített többségi szavazások arányát - tette hozzá a finn kormányfő.

Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője felszólalásában hangsúlyozta: meg kellene állítani az európai gazdaság mélyrepülését, ugyanis minden uniós állampolgár már most a bőrén érzi az elrontott szankciós politika hatását a rezsiszámlától az élelmiszerárakig. Ha az unió ezen az úton marad, akkor visszatér a recesszió és nőni fog a munkanélküliség - figyelmeztetett.

"A számok világosan mutatják, hogy az oroszok elleni szankciók többet ártanak nekünk, európaiaknak, mint magának az agresszornak. E téren teljes irányváltásra van szükség" - jelentette ki.

A képviselő hangsúlyozta: a gázárplafonra vonatkozó javaslat egyértelműen aláásná az ellátásbiztonságot. Az ársapka hatására leállna az orosz gázbehozatal, s a tengeri kijárattal nem rendelkező Közép-Európa azt a többieknél hatványozottabban sínylené meg.

Győri Enikő egyek mellett abban kérte a finn miniszterelnök együttműködését, hogy az ideológia ne keveredjen a szakmai kérdésekkel. A "mindenfajta szerződéses alapot nélkülöző föderalista álmok kergetése" helyett vissza kell hozni a tagállamok közötti jóhiszemű, egymást kölcsönös tiszteletben tartó politika kultúráját - mondta.

"Kérem, legyen partner abban, hogy abbamaradjon a kioktatósdi. Így véget vethetnénk a parttalan jogállamisági vitáknak is" - mondta.

Az ideológiai különbségeket le kell választani az uniós pénzek folyósításáról szóló tárgyalásokról. Ezáltal a magyarok végre hozzájuthatnának az őket megillető forrásokhoz - tette hozzá Győri Enikő.

Címlapról ajánljuk

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×