Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter Külgazdasági és Külügyminiszter (b) és Giorgi Gakharia georgiai miniszterelnök (j) megbeszélést folytat Georgia fővárosában, Tbilisziben 2020. július 6-án.
Nyitókép: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Georgiából is jöhetnek hozzánk vendégmunkások

A magyar és a georgiai külügyminiszter megállapodott abban, hogy a volt szovjet tagköztársaság, szervezett formában küldhet vendégmunkásokat Magyarországra.

A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Ilja Darcsiasvili Budapesten tárgyalt egymással. A megbeszéléseken a magyar diplomácia vezetője károsnak és megmagyarázhatatlannak nevezete, hogy az Európai Unió nem adott tagjelölti státuszt Gorgiának. Pedig - Szijjártó Péter szerint - ez az ország semmivel sem felkészületlenebb, mint Moldova, vagy Ukrajna, amelyek viszont meghívást kaptak az unióba.

Azt is mondta, hogy a Georgia számára megszabott feltételek megfoghatatlanok, általánosak és teljes mértékben szubjektív bírálatra adnak lehetőséget. Szijjártó Péter egyúttal arról biztosította georgiai partnerét, hogy Budapest minden támogatás megad Tbiliszinek az uniós tagság elnyeréséhez.

A két ország külügyminisztere az ukrajnai háború kapcsán arra hívta fel a nemzetközi közösséget, hogy tegyen meg mindent a béke helyreállítása érdekében, mert különben a harcok árát olyan emberek fogják megfizetni, mint a magyarok és a georgiaiak.

A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország támogatása nem csak szavakban nyilvánul meg: a kormány készen áll két újabb integrációs szakértő küldésére a tbiliszi külügyminisztériumba, az EU helyi megfigyelő missziójában tizenhat magyar tevékenykedik, köztük annak helyettes vezetője, illetve hazánk támogatja, hogy a közösség adjon 20 millió eurót az Európai Békekeretből katonai orvostechnikai fejlesztésekre, a vészhelyzeti civil védelmi és a kibervédelmi képességek erősítésére.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×