Infostart.hu
eur:
349.44
usd:
300.96
bux:
138730.73
2026. június 16. kedd Jusztin
Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megostromolja az amerikai törvényhozás washingtoni épületét, a Capitoliumot 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/FR159526 AP/Jose Luis Magana

Tanúvallomások: Trump 187 percig tétlenül figyelte a Capitolium ostromát

Donald Trump előző amerikai elnök 187 percig tétlenül figyelte, ahogy a hívei előtt elmondott, gyújtó hangvételű beszéde után az emberek megrohamozzák az amerikai törvényhozás székhelyét, pedig megállíthatta volna az eseményeket – mondták szemtanúk a Capitolium elleni támadás kivizsgálására létrehozott kongresszusi különbizottság legutóbbi meghallgatásán helyi idő szerint csütörtökön.

Trump az étkezőasztalnál ült, és a televíziót nézte, ahol élőben közvetítették a tavaly január 6-ai eseményeket, miközben gyermekei és legközelebbi tanácsadói is hiába kérték, hogy vessen véget az erőszaknak – mondta el Elaine Luria demokrata képviselő.

„Azonnal el kell ítélnie ezt a hülyeséget” – írta Trump legidősebb fia Mark Meadowsnak, a Fehér Ház akkori kabinetfőnökének, hozzátéve, hogy apja teljes eddigi munkája veszhet kárba, ha rosszabb lesz a helyzet. Az akkori elnök végül

187 perccel később reagált, és egy videoüzenetben arra kérte az embereket, hogy térjenek haza.

A Capitolium ostromában öten meghaltak és sokan megsebesültek, köztük legalább 140 rendőr. Az események miatt késett Joe Biden elnök választási győzelmének hitelesítése. A zavargásokban résztvevők nagy része – miként Donald Trump is – nem ismerte el a republikánus elnök választási vereségét, és csalást emlegetve azt követelte, hogy ne hitelesítsék a választási eredményt.

A támadás ügyében eddig

több mint 850 ember ellen emeltek vádat, és 325 beismerő vallomás született.

Adam Kinzinger, a különbizottság egyik republikánus képviselője szerint Trumpnak egyáltalán nem állt érdekében megfékezni a feldühödött embereket. „A tömeg meg akarta valósítani Trump elnök úr céljait, persze, hogy nem lépett közbe” – jegyezte meg.

Matthew Pottinger, Trump nemzetbiztonsági tanácsadójának egyik helyettese, valamint Sarah Matthews, a sajtófőnök helyettese is szemtanúja volt az eseményeknek. A támadást követő órákban mindketten felmondtak. Utóbbi a meghallgatáson megjegyezte: ha az elnök bármit is akart volna mondani, azonnal megtehette volna, hiszen percek alatt össze tudták volna csődíteni a sajtót.

A meghallgatások szeptemberben folytatódnak. A hét demokrata párti és két republikánus képviselőből álló különbizottság egy éve vizsgálódik a támadás ügyében, és eddig több mint ezer tanút hallgatott meg, illetve több tízezer dokumentumot gyűjtött össze.

Trump továbbra is népszerű a republikánus szavazók körében, és fontolgatja, hogy 2024-ben újraindul az elnökválasztáson. A politikus tagadja felelősségét a 2021. január 6-ai eseményekért, és továbbra is azt állítja: széleskörű választási csalás miatt szenvedett vereséget a 2020-as elnökválasztáson.

Ugyanakkor egy felmérés szerint a különbizottsági meghallgatások kezdete óta a republikánusok között nőtt azok aránya, akik úgy gondolják: Trumpot legalább részleges felelősség terheli a támadás miatt.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Sportközgazdász: főleg a fogadóirodáknak kedveznek a mostani vb-eredmények

Azért is spórolnak egyes csapatok az erejükkel, mert a létszámbővítés és a lebonyolítás miatt könnyebb továbbjutni a csoportból a vb-n, és az igazán nehéz meccsek a torna második részében következnek – mondta az InfoRádióban Szabados Gábor. A sportfogadás-szakértő szerint a gyengébb kezdés ellenére a spanyolok és a brazilok továbbra is ugyanolyan jó eséllyel pályázhatnak a végső győzelemre.

„Minden megváltozott, és valójában semmi sem” – a politológus értékeli, mi történt az áprilisi választások óta

Egyelőre még nem lehet tudni, hogy kormányváltás vagy valódi rendszerváltoztatás történt-e április 12-én – mondta az InfoRádióban a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója. Novák Zoltán szerint történelmi távlatban azt lehet érzékelni, hogy a magyar társadalom a domináns pártrendszert és az erőkultuszt preferálja.
inforadio
ARÉNA
2026.06.17. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Európa zöldben, Amerika vegyesen zárt

Lendületet adott a tőzsdéknek a hétvégi iráni-amerikai megállapodás híre, a Dow új csúcsra ment a hétfői kereskedésben és kedden tovább emelkedik, ma reggel a Nikkei is történelmi csúcsot döntött, és az európai indexek is szemmel látható pluszban állnak, amit az olajár mai esése is segít. A SpaceX ma is szárnyal, így lekörözte az Amazont és a Microsoftot is piaci kapitalizációban, már a negyedik legnagyobb amerikai vállalat. A magyar tőzsdén ma felülteljesít a Mol a blue chipek közül, a céggel kapcsolatban több fontos hír is napvilágot látott, délután bejelentették, hogy megvan a részvényesi megállapodás a NIS irányításáról. Az amerikai tőzsdék felemás hangulatban zártak, egyedül a Dow Jones fejezte be zöldben a kereskedést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×