eur:
411.21
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2022. június 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Albánia és Észak-Macedónia egy lépéssel közelebb az EU-hoz

Megkezdődik az uniós vívmányok átvilágítása a két országban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben bejelentette, hogy megnyitották az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.

Az Edi Rama albán és Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök részvételével tartott sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen elmondta: a bizottság azonnal megkezdi a munkát az Albániából és Észak-Macedóniából delegált tárgyalócsoportokkal. A folyamat első lépéseként megkezdődik az uniós vívmányok átvilágítása a két országban, amely lehetővé teszi számukra, hogy megismerjék az uniós jogokat és kötelezettségeket. "Ezzel nagyon gyorsan fogunk haladni" - tette hozzá.

Von der Leyen szerint a csatlakozási tárgyalások előrehaladtával lendületet kapnak majd a beruházások, javulni fognak a kereskedelmi kapcsolatok az EU és a két tagjelölt ország között. "Szorosabb lesz az együttműködés a kulcsfontosságú területeken, mint például az energia vagy a közlekedés, maximalizálni fogják az uniós finanszírozás felhasználását és hatását. Ez új munkahelyeket, új üzleti lehetőségeket jelent" - taglalta.

Albánia és Észak-Macedónia újabb lépést tett előre az uniós tagság felé, miután a bolgár parlament június végén úgy döntött, visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót.

Albánia 2014-ben, Észak-Macedónia 2005-ben kapott tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások azonban még évekig tarthatnak, és egyes EU-tagállamok blokkolhatják az előrehaladást. Montenegró és Szerbia például 2012-ben, illetve 2014-ben kezdte a csatlakozási tárgyalásokat, míg Törökország már 1999-ben tagjelölti státuszt kapott, de a tárgyalásokat gyakorlatilag befagyasztották.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×