Ukrajna orosz megtámadása fényében az atlanti szövetség keleti szárnyának hatékonyabb védelmére tesznek javaslatot a NATO baltikumi tagállamai a madridi csúcstalálkozójukon. A kezdeményezés kapcsán az észt és a litván miniszterelnök egyaránt több sajtónyilatkozatban fejtette ki elvárásaik lényegét és ezek indokát.
Kaja Kallas észt kormányfőt a napokban a brüsszeli Politico idézte, amelyben a politikus emlékeztetett, hogy a szövetség jelenlegi védelmi tervei szerint külső támadás esetén a három balti országra első fokozatban megszállás várna, amelyre válaszul
a szövetség legkésőbb fél éven belül teljes felszabadítást helyez kilátásba.
Kallas ennek kapcsán rámutatott, hogy az orosz csapatok már 80-100 nap után micsoda pusztítást végeztek a Baltikum területének sokszorosát kitevő Ukrajnában. “Ha összehasonlítják Ukrajna és a balti régió területének nagyságát, akkor könnyű elképzelni, hogy ennyi idő alatt a térség mindhárom országát, népüket, városaikat és kultúrájukat teljes egészében leradíroznák a térképről” – vélte nyilatkozatában az észt miniszterelnök.
Kallas szerint ennek egyébként tudatában vannak az országban jelenleg állomásozó néhány száz fős szövetségi – zömében brit – csapatok is, amelyeknek képviselői legutóbbi találkozásuk idején szerinte maguk is elismerték, hogy egy hirtelen orosz támadás esetén valamennyien súlyos helyzetbe kerülnének. “Nem találták éppen örömtelinek a kilátást, hogy tényleges invázióval szembesülve nagy valószínűséggel a pusztulás várna rájuk” – mutatott rá Kallas.
Hasonló helyzetről számolt be Gitanas Nausėda litván elnök is, aki az országával szomszédos fehérorosz területeken zajló orosz csapatmozgások miatt fejezte ki aggodalmát. Ő is arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi szövetségi tervek szerint Litvániában – mint a többi külső határ menti tagállamban – jelenleg csak csekély látszámú szövetségi haderő állomásozik, abból kiindulva, hogy egy esetleges külső támadás esetén ezek létszámát igen rövid időn belül megsokszorozzák és a NATO ellencsapást hajt végre.
Azzal azonban, hogy – Nausėda szerint – Fehéroroszország ma már „lényegében Oroszország egyik megyéjeként funkcionál”,
a litván határ közelében állomásozó orosz csapatok bármikor átcsaphatnak litván területre, ami után már „nem maradna idő semmiféle erősítésre”
– hangsúlyozta.
A litván elnök szerint éppen ezért a baltiak számára mindennél fontosabb “jól látható és hiteles” szövetségi haderők jelenléte, vagy igen közeli mozgósíthatósága.
Kallas konkrétan ennek érdekében azt tartotta kívánatosnak, ha
minden egyes baltikumi országban legalább 20-25 ezer szövetségi katona állomásozna, vagy legalábbis (hazájából) azonnali baltikumi bevetésre állna készenlétben.
Mint az észt kormányfő fogalmazott, nem akar dogmatikusan állni a kérdéshez, és ha a hathatós védelem azzal is biztosítható, hogy például észtországi műveletekre kijelölt más tagállambeli egységek néhány órán belül el tudják foglalni baltikumi állásaikat, akkor ez a formula is megfelelhet, a lényeg az, hogy a dolog működjön.
Kallas mindehhez azt is hozzátette, hogy az említett 20-25 ezer katona egy jelentős része természetesen a baltikumi térségből is származhat, a lényeg, hogy legalább egy dandárnyi haderő viszont más szövetségi tagországból érkezzen.
A Politico ennek kapcsán megjegyezte, hogy a német kormány – a már jelenleg is Litvániában állomásozó ezer fős német szövetségi csapatkontingens mellett – egy “robosztus erejű zászlóalj” készenlétbe helyezését is kilátásba helyezte. Ezek a katonák
nem állomásoznának folyamatosan a Baltikumban, viszont bármikor igen rövid idő alatt Litávniába lehetne juttatni őket.
Ez a modell egyébként szakértők szerint nem kizárható módon elterjedhet más szövetségi országban is, ami nem mellesleg a megvédeni akart ország számára is könnyebbség lehet annyiból, hogy nem kell folyamatos jelenléthez elhelyezésről és ellátásról gondoskodnia a segítséget kilátásba helyező ország katonái számára.
A szövetségi védelmi stratégia esetleges módosításakor a balti országok a fentiek mellett azt is szeretnék elérni, hogy a légterük védelmében segítséget nyújtó szövetségi harcirepülők szükség esetére tűzparanccsal – például behatoló ellenséges gépek lelövésének az engedélyével – is rendelkezzenek.
A brüsszeli Politico igyekezett tájékozódni a balti vezetők igényei kapcsán az Atlanti Szövetség illetékeseinél, amire válaszul a portál szerint a NATO egyik tisztviselője kifejtette: a szövetség főtitkára már előre egyértelművé tette, hogy
a madridi NATO-csúcs egyik “kulcsfontosságú döntése lesz”
a szövetségi elrettentési és védelmi képességek további erősítése.