Hivatalosan is az Európai Unió tagjelöltje lett Ukrajna és Moldova a múlt hét végi uniós csúcson, de a tagjelöltté válásnak azonnali következménye nincs Feledy Botond szerint. A külpolitikai elemző az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett, hogy a taggá válás folyamata háromszor igényli a tagállamok konszenzusos hozzájárulását. A tagjelöltségi státus megadása volt az első, és ehhez még politikai kondíciók csatolhatók.

"Erről van most is szó, ez még nincs nyilvánosság előtt, de nyilván ilyen típusú kondíció a háború vége, vagy az, hogy egyáltalán nem háborús területek formájában tudnak csak belépni országok az EU-ba a jelenlegi saját szabályai értelmében, utána a tárgyalások megnyitása egy következő pont, és aztán a tárgyalások lezárásával a tagsággá válás is még egy egyhangúságra épülő döntés " – mondta Feledy Botond.

Emmanuel Macron francia elnök szerint vállaltan politikai döntés született az orosz agresszióval szoros összefüggésben, de Moszkva álláspontja eltér a finn és svéd NATO-bővítési tervekkor képviselttel. A szakértő felidézte, hogy Oroszország már jelezte, mivel az Európai Uniót nem tekinti katonai szövetségnek, ezért nincs kifogása.

Most ki kell dolgoznia az Európai Bizottságnak a tárgyalások keretét, és ebben Feledy Botond szerint az elvárások azonosak, de a két most tagjelölti státust kapó ország egészen eltérő helyzetből indul.

"Azonosak az elvárások, meg kell tudni felelni az összes fejezetben a teljes uniós elvárásnak és egyben adoptálni a nemzeti jogba a közösségi joganyagot. Ugyanakkor minden ország más pozícióból rajtol, és Ukrajna 2014 óta következetesen vette már át a közösségi joganyagot, egyes becslések szerint akár már a háromnegyede át van ültetve az ukrán jogrendbe, miközben ez Moldovában messze nincs ilyen állapotban" – tette hozzá.

A mostani döntés érdemben nem érinti a további öt, tagjelölt ország ügyét, de Feledy Botond szerint "folyosói konszenzus" van arról, hogy

bármilyen lelkesek is a tagjelölti státusok geopolitikai üzenetét illetően, ez akkor is egy tízéves folyamatot jelenthet,

ahogy Magyarországnak is több mint tíz évbe telt a csatlakozás a hivatalos tárgyalásmegnyitástól az aláírásáig. De nem csak ez jelent akadályt. "Sajnos abban is folyosói konszenzus van, hogy az európai intézmények jelenleg nem biztos, hogy képesek befogadni, nem Ukrajnát általában, hanem bármilyen további csatlakozót" – tette hozzá.

Hideg zuhany Európának

"A geopolitika újjáéledése az, ami teljesen egyértelműen rányomja a bélyegét a 2022-es gondolkodásra" – mondta Feledy Botond. A nyersanyagok, az energia, a papír, a klasszikus feldolgozóipari képességek hiánya megmutatja, hogy véget ért az a globalizációs pillanat, amikor mindig mindent el lehetett szállítani a világ bármely pontjáról bármely pontjára. Ez a stabilitási nehézség csapódik le most a világhatalmaknál is, csak mindenhol másképp. Az elemző szerint a kínaiak mélyen hisznek abban, hogy valamikor a sinocentrikus világrend elkerülhetetlenül elérkezik, Oroszország pedig elfogadta a kínai kapcsolatban a "idősebb nővér" szerepét.

"Ez a tandem, amely gyakorlatilag a ’90-es évek elejétől alakult Moszkva és Peking között,

Európának most hirtelen egy nagyon kellemetlen hideg zuhanyos ébresztő annak ellenére, hogy már korábban dobálták jégkockával,

nemcsak 2014 óta, hanem korábban is. Most megfizetjük az árát annak a hiányosságnak, hogy Európa egyszerűen nem fogadta el ezt a geopolitikai realitást korábban, és abban a liberális álomban élt, hogy a világkereskedelem mindenképpen békét hoz" – mondta Feledy Botond.

Amíg olajozottan működött a globális ellátási láncok rendszere, addig nem volt gond, és jól ment az üzlet, akkor az oroszországi gáz- és olajmezőkön a nyugat-európai, amerikai vállalatok a politikai kapcsolatokat más irányba terelik, mint ami egyébként hosszú távon a politika érdeke lenne.

"Ezt Moszkva és Peking is tudja, ezért a politikai gazdaságszerző eszközöket, hívják ezt Gazpromnak vagy Egy út, egy övezetnek, rendkívül ügyesen, taktikusan, kitartóan és türelmesen építették be az európai rendszerekbe, márpedig a demokratikus rendszerben mindig lesznek politikai elérések, lesz lobbizásra legális és illegális lehetőség, és ezekkel éltek is ezek a szomszédos régiók. Ennek az árát, az immunrendszer hiányának az árát fizetjük meg" – mondta a külpolitikai elemző.