Infostart.hu
eur:
351.75
usd:
306.98
bux:
138087.49
2026. június 19. péntek Gyárfás
Sulyok Tamás köztársasági elnök sajtónyilatkozatot tesz a Nemzeti Választási Irodában (NVI), miután hivatalosan befejezõdött a szavazás az országgyûlési választáson 2026. április 12-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Hét bíró miatt nem tárgyalja Sulyok Tamás beadványát az Alkotmánybíróság

Szokatlannak mondható az eset, amelyben az alkotmánybírók érintettségre hivatkoznak.

Sulyok Tamás június 11-én közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult az eltávolítására irányuló várható Alaptörvény-módosítás miatt, mivel álláspontja szerint abban általános jellegű szabályozás helyett nem lehet egyedi helyzeteket rendezni, és ha mégis ez történik, az eljárási hiba.

Az Alkotmánybíróság honlapján pénteken megjelent egy határozat, amely szerint hét alkotmánybíró „az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban Abtv.) 62. § (2) bekezdése szerinti kizárási okot jelentett be".

Így a fenti ügyben a teljes ülés nem határozatképes – olvasható a közlésben.

A hivatkozott paragrafus azt tartalmazza, hogy egy „indítvány elbírálásában nem vehet részt az Alkotmánybíróság azon tagja, akitől

az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettsége folytán az ügyben pártatlan, tárgyilagos, elfogulatlan döntés nem várható”.

Sulyok Tamás korábban az Alkotmánybíróság elnöke volt, az ő utódja Polt Péter.

Magyar Péter hónapok óta sürgeti Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok távozását a közéletből. Korábban határidőt is szabott az államfőnek (május 31.), aki nem mondott le. Ezután a miniszterelnök kijelentette, hogy el fogják mozdítani pozíciójából a köztársasági elnököt. Sulyok Tamás korábban a Velencei Bizottsághoz is beadványt küldött.

Az ügyelőzménye az is, hogy Polt Péter Ab-elnök korábban állásfoglalást adott ki az alkotmánybírók elmozdíthatóságáról, amely szerint az európai fórumok szerint a bírói és alkotmánybírói döntéshozatal tartalma nem szolgálhat politikai felelősségre vonás vagy mandátummegszüntetés alapjául.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×