Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt képviselõje napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. június 1-jén.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Túl gyors az Alkotmánybíróság Melléthei-Barna Márton szerint

Példátlan sebességgel napirendre tűzte az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványát: június 11-én érkezett az indítvány, június 18-án már meg is jelent a honlapon, hogy 22-én tárgyalni fogja a testület a határozat tervezetét – közölte a Tisza Párt országgyűlési képviselője a Facebook-oldalán.

Melléthei-Barna Márton hangsúlyozta, hogy soha ilyen gyorsan nem került még az Alkotmánybíróság napirendjére egy alaptörvény-értelmezési indítvány.

A kormánypárt jogi szakértője a reményét fejezte ki, hogy ez annak szól, hogy az Alkotmánybíróság gyorsan átlátta: nincs hatásköre az ügyre és ezért visszautasítja az indítványt.

Egy érdemi, pláne az indítvány által sugallt választ adó határozat napnál világosabbá tenné, hogy a köztársasági elnök összejátszik az Alkotmánybírósággal az alkotmányozó hatalom akadályozása érdekében – emelte ki.

Mint írta, az Alkotmánybíróság az alaptörvény-módosítás tartalmát nem vizsgálhatja, ennek belátására még jogásznak sem kell lenni: a hatályos Alaptörvény ugyanis egyértelműen rögzíti: „az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül”.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×