Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
A kalinyingrádi teherpályaudvar 2022. június 21-én. A litván vasúttársaság június 18-án leállította az Ukrajna elleni orosz háború miatt az Európai Unió által Oroszország ellen bevezetett szankciók érintette áruk tranzitforgalmát az anyaország és a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz exklávé között.
Nyitókép: MTI/AP

Ezért rendkívül fontos Oroszországnak Kalinyingrád

Nemcsak Litvánia és Oroszország, hanem Moszkva és az Európai Unió között is erősödik a feszültség, mert Vilnius blokkolja a kereskedelmi tranzitforgalmat az orosz főterület és a Balti-tenger partján fekvő és földrajzilag elszigetelt kalinyingrádi körzet között. Moszkva pedig ellenlépésekkel fenyeget. Elemzők arra keresnek magyarázatot, hogy a balti-tengeri exklávé miért olyan fontos Moszkva számára.

A kalinyingrádi körzet Oroszország része, a Szovjetunió szétesése óta Lengyelország és Litvánia, azaz két olyan ország között terül el, amely mind az Európai Unió, mind a NATO tagja. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta mindkét ország Kijev fő támogatói közé tartozik.

A Moszkvától mintegy 1000 kilométerre fekvő Kalinyingrád ugyanakkor Oroszország számára rendkívüli stratégai és katonai jelentőséggel bír. A valamivel több mint 200 négyzetkilométer nagyságú kalinyingrádi körzet lakóinak száma mintegy egymillió.

Az exklávé a 19. század óta fontos gazdasági és kereskedelmi központ.

1966-ban Oroszország különleges gazdasági övezetté nyilvánította.

A körzet mindenekelőtt két jégmentes kikötőjéből, Kalinyingrádból és Baltyijszkból, valamint a vasúti összeköttetésekből profitál.

Litvánia a múlt héten jelentette be, hogy korlátozza a vasúti közlekedést Oroszország és Kalinyingrád között. A vilniusi bejelentés szerint azok az árucikkek, amelyekre vonatkoznak az Oroszországgal szembeni uniós szankciók, Litvánián keresztül vasúton nem szállíthatók Oroszországba. A szóban forgó árucikkek közé elsősorban különböző fémek, építőanyagok, technológiai cikkek, továbbá széntermékek tartoznak. Anton Alihanov, a kalinyingrádi régió kormányzója szerint a körzet importjának mintegy 40-50 százalékát sújthatja a blokád.

Kalinyingrád mindig is fontos katonai támaszpont volt. A hidegháború idején az akkori Szovjetunió számára különös jelentőséggel bírt. A NATO keleti bővítése során Moszkva tovább erősítette katonai jelenlétét a körzetben, ahol számos alkalommal nagyszabású, demonstratív hadgyakorlatokat tartott.

A területen az orosz erők nukleáris fegyvereket is állomásoztatnak.

Évekkel ezelőtt Kalinyingrádban is telepítették a SZ-400-as légvédelmi rakétarendszert, alapvetően kettős szereppel. Egyrészt nyomásgyakorlás a Baltikum államaira, ugyanakkor a védelem biztosítása a NATO-tagállamok területéről érkező esetleges támadásokkal szemben. Oroszország legújabb csapásmérő vadászrepülője, a MiG-31K ugyancsak állomásozik a körzetben.

Egyelőre nem ismert, hogyOroszország milyen ellenintézkedésekre szánja el magát. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkáraannyit mondott, hogy Moszkva hamarosan válaszolni fog a blokádra.

"A vonatkozó tárcaközi intézkedések kidolgozás alatt állnak, hamarosan elfogadják őket. Ezek következményei komoly negatív hatással lesznek Litvánia lakosságára" – tette hozzá.

Brüsszelben ugyanakkor csekélynek tartják a konfliktus nagyobb méretű eszkalációjának veszélyét. Az EU moszkvai nagykövete azt hangoztatta, a Kalinyingrádba irányuló vasúti tranzit korlátozásának kérdését diplomáciai úton kell megoldani. NATO-körökben pedig úgy vélekednek, hogy Oroszország az ukrajnai háború miatt nincs abban a helyzetben, hogy NATO-területet fenyegessen.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×