Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael

Varga Judit: Magyarország támogatja Georgia és Bosznia-Hercegovina tagjelöltségét is

Az ukrán és moldovai EU-tagság mellett új fejezeteket kell nyitni Szerbiával és Montenegróval, Koszovónak pedig vízummentességet kell adni a magyar álláspont szerint.

Magyarország támogatja, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgia és Bosznia-Hercegovina is európai uniós tagjelölti státuszt kapjon - jelentette ki az igazságügyi miniszter Brüsszelben szerdán. Varga Judit az EU-tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnaposra tervezett csúcstalálkozóját megelőzően nemzetközi újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Bosznia-Hercegovina kihagyhatatlan az uniós csatlakozásra váró nyugat-balkáni országcsoportból.

Közölte, Georgia esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna és Moldova esetében olyan geopolitikai döntés született, ami a korábbi bővítési logikát felülírja, ugyanis közvetlen biztonsági fenyegetettség áll fent az unió szomszédságában. Annak ellenére, hogy az uniós döntés egy ilyen politikai helyzetben született, nem lehet különbséget tenni az országok között - szögezte le Varga Judit.

A várhatóan hosszan elhúzódó orosz-ukrán háború miatt a magyar kormány olyan költségvetést állított össze, ami kezelni tudja a konfliktus hatásait. A magyar költségvetés egyebek mellett a rezsicsökkentésre és a honvédelemre összpontosít. Ezzel kapcsolatban kifejtette: Magyarország úgy gondolja, az Európai Bizottságnak is ezt a logiákát kellene követnie, céljának nem az egyes országok versenyképességének csökkentése és a különbségek növelése kellene hogy legyen.

A január elejétől bevezetni tervezett globális minimumadóval kapcsolatban azt mondta: a magyar kormány nem támogatja, mert a jelenlegi háborús helyzetben, amikor magasra szökött az infláció vagy az uniós szankciók miatt megugrottak az energiaárak, fesztültséget okozva a társadalomban, nem időszerű, ráadásul ártana az európai kontinens versenyképeségének egy ilyen intézkedés bevezetése. Nem beszélve arról, hogy a világ legtöbb országa, köztük az Egyesült Államok nem is tervezi rövid távon meghozni az intézkedést - mondta.

A koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban Varga Judit közölte:

Magyarország mindig kompromisszumra tudott jutni az Európai Bizottsággal, ha szakmai vitát sikerült folytatni a felek között.

Az uniós bizottságnak hozzá kellene járulnia, hogy azokhoz a forrásokhoz, melyeknek jelentős szerepe lehet a jelenlegi válság és a recessziós helyzet kezelésében vagy a zöld átállásban, a tagországok minél hamarabb hozzájuthassanak és ne felesleges, politikailag gerjesztett viták késleltessék a döntést - jelentette ki. Amikor együttműködési készségre, nyitottságra, szakmai megegyezésre van szükség, akkor a magyar kormány, ahogy most is, mindig rendelkezésre állt - tette hozzá Varga Judit.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Bármikor kirobbanhat az az uniós konfliktus, ami a magyar gazdaságot is kényszerhelyzetbe hozhatja

Az Európai Tanács ülésén kiemelt téma volt az EU–Kína kereskedelmi kapcsolat fenntarthatatlansága: a napi egymilliárd eurós uniós kereskedelmi deficit és a kínai állami támogatásokkal megtámasztott túlkapacitások egyre nagyobb nyomást helyeznek az európai iparra. Az Európai Bizottság szóvivője a Portfolio-nak arról beszélt, hogy Brüsszel párhuzamosan folytat diplomáciai egyeztetéseket Pekinggel és készít elő védintézkedéseket, miközben méltányosságot és kölcsönösséget vár a piaci hozzáférésben. Az OECD friss adatai alátámasztják az uniós aggályokat: a kínai iparvállalatok árbevétel-arányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak, mint OECD-beli versenytársaik. Brüsszel egyre inkább a belső piaci korlátozások felé fordul, amely a Magyarországra érkező kínai beruházásokat is fenyegeti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×