Az Országgyűlés ezen a héten tárgyalta meg a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről szóló kormánypárti javaslatot, a Tisza kétharmados többsége révén biztosra vehető, hogy el is fogják fogadni. A kérdésre, hogy miért éppen ez az első téma, amit most elővettek az oktatással összefüggésben, maguk a pedagógusok tényleg ezt utálták-e a legjobban, Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója azt mondta: amikor arról beszéltünk, hogy a pedagógusoknak mik jelentenek nehézséget, akkor ezek között az egyik legfőbb a rengeteg adminisztratív teher.

„Ez egyébként szerintem messze nem akkora mértékű, mint amekkora súlyt vagy arányt kap, de az kétségtelen, hogy az adminisztratív nehézségekhez például a teljesítményértékelési rendszer erősen hozzátett” – fogalmazott, hozzátéve: fel kellett tölteni anyagokat, és ezzel kapcsolatban valóban voltak olyan kötelezettségek, amelyek nehezíthették a dolgot.

A teljesítményértékelési rendszer nyilván nem volt kiforrott, hiszen nemrég vezették be, először 2025-ben kellett eszerint értékelni a pedagógusokat, és most, 2026-ban lett volna a következő ilyen év

– mondta.

A teljesítményértékelési rendszernek a kötelező szempontjai – bár szerinte alapvetően vitathatatlanul hozzátartoznak a pedagógusok munkájához, és ezek alapján meg lehet esetleg valamilyen módon ítélni őket – kevésbé adtak rugalmasságot, hogy az intézmények a saját céljaiknak megfelelően pontozhassanak – tette hozzá. „Például nálunk, a Révai gimnáziumban az, hogy milyen eredmények vannak egy pedagógus munkájában, sokkal nagyobb arányt kell hogy kapjon, mint a többi dolog, mivel egy elsősorban felvételire előkészítő iskoláról van szó. Tehát mi is érzékeltük, hogy a teljesítményértékelési rendszert nyilván felül kell vizsgálni, át kell alakítani” – mondta.

Az elnök szerint ami miatt még „nem lopódott be az emberek szívébe” a pedagógusértékelési rendszer, az az, hogy

igazából nem lehetett látni, hogy mi lesz a következménye egy ilyen értékelésnek.

A rendszer azt a célt fogalmazta meg, hogy a pedagógusok az alapbéren és a pótlékokon felül legyenek jutalmazva aszerint, hogy milyen értékes munkát végeznek.

„Mi nagyon régóta mondjuk, hogy a pedagógusok munkájának értékeléséhez hozzá kell tartoznia a minőségnek és akár a mennyiségnek is, hogy hány tárgyat tud tanítani, vagy miben tud még esetleg az iskola, a gyerekek hasznára lenni. Szerintem ez mind fontos, de az összeg, amit ezekért lehetett kapni, az nem volt összehasonlítható ezekkel a teljesítményekkel. Például ha arra gondolunk, hogy ha a pedagógusok átlagbére a diplomás átlagbér minimum 80 százaléka, ma ez a követelmény az európai uniós pénzekhez, akkor szerintem a 80 százalékon felül kellene biztosítani egy olyan értelmezhető nagyságú keretet, amit egy teljesítményértékelési rendszer révén a pedagógusok differenciált bérekkel el tudnak érni” – fogalmazott, hozzátéve: „teljes mértékben elfogadom, hogy át kell alakítani a teljesítményértékelési rendszert”.

Úgy véli: a pedagógusok többsége alapvetően örül, hogy az év végén nem kellett megoldani egy ilyen „viszonylag erőteljes adminisztrációs helyzetet”, és nyilván vannak olyanok, akik picit bánják, hogy azt a munkát, amit elvégeztek, nem fogják értékelni, bár mindez nem zárja ki, hogy az igazgatók a pedagógusaikkal megbeszéljék, hogyan teljesítették az évet, csak ennek most nem lesz semmilyen anyagi következménye – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az interjút Herczeg Zsolt készítette. A teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.