eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Járókelők orosz támadásokban megrongálódott lakóépületek mellett Harkiv külvárosában 2022. május 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Kozlov

Harkiviak százaival végzett orosz bombazápor, kazettás bombákat is bevetettek

Az Amnesty Internationalnek bizonyítékai vannak arra, hogy Harkivban 9N210/9N235 kazettás bombákat használtak az oroszok, valamint szóródó lőszereket is bevetettek: az utóbbiak kisebb bombákat szórnak szét, melyek késleltetve robbannak.

Öt lakónegyedben jártak a BBC újságírói Harkiv városában, ahol egytől egyig a kazettás bombák használatára jellemző, szimmetrikusan elhelyezkedő nyomokat találták. Hogy vélekedésüket megerősíttessék, fegyverszakértőknek is megmutatták a felvételeket – három szakember erősítette meg, hogy valóban kazettás bombára utalnak a jelek.

"A becsapódási nyomok kazettás bombákból származnak, klasszikusan felismerhető jelek ezek. Az egyik képen még a stabilizáló uszony maradványa is látható" – mondta Mark Hizney, a Human Rights Watch kampánycsoport fegyverekkel foglalkozó részlegének vezető kutatója.

120 ország nem használja ezeket a bombákat

Az egyik meglátogatott helyszínen egy lakó átadott egy biztonsági kamerából származó felvételt is az újságíróknak: ezen egymást követő detonációk láthatóak, ami nagyon erős jele a kazettás fegyverekből származó muníciónak Hamish de Bretton Gordon, a brit hadsereg volt ezredese és a Cambridge-i Egyetem fegyverszakértője szerint.

A kazettás bombák megítélése vitatott, mivel a levegőben robbanva kisebb bombák csoportját szórják szét nagy területen, ezzel

a civil lakosságot veszélyeztetve.

A kisebb bombák egy része nem is robban fel, így hosszan veszélyt jelent. Több mint 120 ország írt alá megállapodást arról, hogy nem alkalmazza ezeket – de sem Oroszország, sem Ukrajna nincsen köztük.

Játszótér mellett is bevetették

Egy láthatóan kazettás lövedékkel végrehajtott támadás helyszínén,

az Industrialnyi negyedben lévő játszótér három oldalán három különálló becsapódás körül volt látható a kazettás bombákra jellemző mintázat.

A BBC-nek nyilatkozó Ivan Litvinyenko felesége, Okszana súlyosan megsérült a csapásban, és később meghalt.

A 40 éves Litvinyenko elmondta, hogy éppen a játszótéren sétáltak ötéves kislányukkal, amikor a lövedékek becsapódtak. 14 éves fiuk a lakásukban volt.

"Hirtelen villanást láttam, és hallottam az első robbanás. Megragadtam a lányomat, és egy fához szorítottam. A feleségem körülbelül öt méterre volt tőlem, egyszerűen összeesett" – emlékszik vissza a férfi. A 41 éves Okszanát srapneltalálat érte, amely a hátába, a mellkasába és a hasába hatolt, átszúrta a tüdejét és megrongálta a gerincét.

Két hónapig volt az intenzív osztályon, majd június 12-én belehalt a sérülései és cukorbetegsége okozta szövődményekbe. A nőt többször is megműtötték, de hiába.

Mintha petárdák záporoznának

Két másik lakó, akik a támadás idején a lakásukban tartózkodtak, egymást követő detonációkat hallottak. "Több percen keresztül lehetett hallani a robbanásokat. Amikor kijöttünk, láttam az égő autókat. Úgy tűnt, mintha minden lángokban állna" – mondta a 26 éves Danya Voljnetsz.

Tetyana Ahajeva, egy 53 éves ápolónő az egyik épület előtt állt, amikor a lövedékek becsapódtak.

"Mintha petárdák hangja hallatszott volna mindenfelé: rengeteg petárda, mindenütt. A földre zuhantunk, menedéket kerestünk. A szomszédunk fia, egy 16 éves fiú, Artem Sevcsenko a helyszínen meghalt. A mellkasán 1 centi széles lyuk volt. Az apjának a csípője tört el, a lábán pedig srapnelsérülés volt" – idézte fel az eseményeket.

Egy idős nő mindkét lábát elvesztette

Annak a harkivi kórháznak az orvosai, amelybe a támadás sérültjeit szállították, arról számoltak be, hogy alhasi, mellkasi és hátsérülésekkel foglalkoztak, olyan fémdarabokat vettek ki a sérültekből, amelyekre kazettás bombák használatára jellemzők.

700 négyzetméteren szóródhattak szét a bombák,

melyek 9 ember halálát és 35 megsebesülését okozták.

A Haribaldi utca környékén egy lakóház bejáratánál robbant bomba, ebbe a támadásba két idős nő belehalt, egy harmadikat pedig megsebesített a találat. Tetyana Bjelova és Olena Szorokina a ház előtt ültek egy padon, amikor a bomba robbant: megpróbáltak bejutni az épületbe, ám ekkor őket is találat érte, amibe Bjelova belehalt, Szorokina pedig mindkét lábát elvesztette.

Civileket támad, aki ilyesmit használ

Az Amnesty International két heti terepmunka során 41 támadást vizsgált, melyekben 62 civil vesztette életét Harkivban, 196 pedig megsérült. A kazettás bombázás mellett céltalanul leszórt bombák halálos áldozatairól is tudomást szereztek: ezek gyanútlanul vásárló, élelmiszeradományért sorban álló vagy egyszerűen sétáló emberekkel végeztek.

"Ezeket a fegyvereket nem szabadna használni. Nem lehet velük pontosan célozni, nagy területeken szóródnak szét és pusztító hatásuk van, rengeteg civil halálát és sérülését okozzák"

– mondta Donatella Rovera, az Amnesty vezető válságkezelési tanácsadója a BBC-nek. Véleménye szerint ezen fegyverek használata azt jelenti, hogy az orosz fél szándékosan civileket támad.

"Oroszország nem állíthatja, hogy nem ismeri az ilyen típusú fegyverek hatását. A döntés, hogy beveti őket, a civil élet teljes semmibevételéről tanúskodik" – vélekedik Rovera.

Oroszország korábban tagadta, hogy kazettás bombákat használt volna Ukrajnában, és kitartott amellett, hogy az orosz erők csak katonai célpontokra mértek csapást.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×