Emmanuel Macron francia államfő Élisabeth Borne eddigi munkaügyi minisztert nevezte ki hétfőn új miniszterelnöknek a távozó Jean Castex helyére, aki a hagyományoknak megfelelően benyújtotta lemondását a három héttel ezelőtt újraválasztott köztársasági elnöknek.
Harminc év után először van ismét női miniszterelnöke Franciaországnak.
Az Ifop közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a franciák 74 százaléka előzetesen azt szerette volna, ha az elnök nőt nevez ki miniszterelnökké.
Emmanuel Macron elnök délután hivatalában fogadta Jean Castexet, aki személyesen adta át lemondólevelét.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint az április 24-én öt évre újraválasztott államfő Élisabeth Borne-t "nevezte ki miniszterelnöknek, és megbízta a kormányalakítással".
Ezt követően, hétfő este a hatalomátadást a korábbi és az új miniszterelnök között élőben közvetítették a francia televíziók.
Az államfő már a megválasztását követő első nyilvános megjelenésén, április végén jelezte, hogy a szociális és környezetvédelmi kérdések iránt érzékeny kormányfőt szeretne kinevezni.
A 61 éves Élisabeth Borne 2020 óta vezette a munkaügyi tárcát, 2019 és 2020 között környezetvédelmi, 2017 és 2019 között pedig közlekedési miniszter volt. A technokrata politikus korábbi szocialista kormányok idején miniszteri tisztségviselőként dolgozott, s a francia államvasutak (SNCF) stratégiai igazgatója is volt. 2017-ben csatlakozott Emmanuel Macron pártjához, s azóta valamennyi kormányának a tagja volt.
A Macron-tábor bal szárnyához tartozó új kormányfő legfőbb feladata az államfő által már bejelentett szociális reformok, mindenekelőtt a nyugdíjreform végrehajtása lesz.
Édith Cresson, aki eddig az egyetlen nő, aki francia miniszterelnök volt a szocialista Francois Mitterrand államfősége idején - 1991 és 1992 között alig 11 hónapig -, a BFM hírtelevízióban "nagyon jó választásnak" nevezte az új kormányfőt, de sajnálatának adott hangot amiatt, hogy ilyen sokat kellett várni arra, hogy ismét nő vezesse a francia kormányt.
A kormányfő személye elsősorban azért fontos, mert jelzi azt, hogy a köztársasági elnök milyen irányt kíván adni a következő öt évben a belpolitikájának. Míg Emmanuel Macron előző két miniszterelnöke, Édouard Philippe és Jean Castex a konzervatív táborból érkezett, Élisabeth Borne a reformpárti baloldalhoz tartozik.
Emmanuel Macron újraválasztása napján ígéretet tett arra, hogy módszert fog váltani, s jobban tekintettel lesz a társadalmi elégedetlenségekre, amelyeket 2018-ban és 2019-ben az úgynevezett sárgamellényes mozgalom jelenített meg.
A néhány napon belül megalakuló új kormány első intézkedéseinek célja várhatóan az lesz, hogy a június 12-én és 19-én esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választásokon biztosítani tudja a parlamenti többséget az államfőnek a további kormányzáshoz. Ha most tartanák a választásokat, a felmérések szerint Emmanuel Macron pártja megkapná az abszolút többséget a nemzetgyűlésben. Időközben azonban a elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után összefogtak a szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és radikális baloldaliak, akiknek nem titkolt célja a többség megszerzése a nemzetgyűlésben.