Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Képviselők részt vesznek a finn parlamentnek az ország NATO-tagságáról szóló ülésén Helsinkiben 2022. május 12-én. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta a hagyományosan semleges Finnország fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a 2022 februárjának végén Ukrajna ellen elindított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
Nyitókép: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen

Moszkva a bővítésről: ne legyenek illúziói a NATO-nak

"Az, hogy Svédország, és Finnország biztonsága nem fog megerősödni a döntés következtében, számunkra teljesen nyilvánvaló" - mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

A NATO-nak nem kellene illúziókat táplálnia azzal kapcsolatban, hogy Oroszország egyszerűen beletörődik Svédországnak és Finnországnak a blokkhoz való csatlakozásába – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak Moszkvában.

"Az, hogy milyen formában fogunk gondoskodni biztonságunkról a NATO általános konfigurációjának megváltoztatása után, külön kérdés. Ez attól függ, hogy a gyakorlatban mi lesz a következménye Finnország és Svédország várható csatlakozásának az Észak-atlanti Szövetséghez. Ne legyenek illúziók Brüsszelben, Washingtonban és más NATO-fővárosokban, hogy ebbe egyszerűen beletörődünk" – tette hozzá.

Figyelmeztetett, hogy a svéd és a finn NATO-csatlakozásnak következményei lesznek.

"A katonai feszültség általános szintje növekedni fog, ezért a kiszámíthatóság csökken majd ezen a területen. Kár, hogy a józan észt felváltják valamiféle képzelgéssel arról, hogy mit kellene tenni a kialakult helyzetben. Ez egy újabb súlyos hiba, amelynek messzemenő következményei lesznek. De mit tehetünk, ha ma ilyen szinten állnak azok, akik az érintett országokban politikai döntéseket hoznak?" – tette fel a kérdést a diplomata.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×