Történelmi jelentőségű az, hogy idáig eljutott Észak-Írország, hiszen 1998 óta – amikor azt a bizonyos devolvált megállapodást aláírták Észak- Írországban, megnyitva az utat a terület nagyobb politikai autonómiája előtt – vártak arra pillanatra, hogy mikor lesznek többen a katolikusok és mikor fogják végre ők adni az első minisztert. Nem lehet lefordítani egyértelműen a választási számokat arra, hogy hányan támogatják a függetlenedést, de az biztos, hogy a politikai napirend formálásában mostantól kezdve ez nagyon fontos szerepet fog játszani – fejtette ki Gálik Zoltán.

Az új északír kormány elsősorban politikai napirendet tud majd formálni, és az Egyesült Királyság egységét hirdető unionisták visszaszorulásával olyan többség jöhet létre, ami az Írországgal való egyesülés témáját folyamatosan napirenden fogja tartani.

E téma támogatottsága a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint most körülbelül 30 százalék körül áll, ami messze van attól, hogy elérje azt az 50-55 százalék körüli arányt, amikor a nagypénteki megállapodás vonatkozó passzusa szerint a brit kormánynak mindenképpen népszavazást kellene kiírnia az önrendelkezésről.

"Ez még valószínűleg évekkel vagy évtizedekkel később fog csak bekövetkezni.

Egyébként maguk a győztesek is azt mondták, hogy az elkövetkező 5-10 év távlatában kerülhet sor ilyesmire."

Gálik Zoltán rámutatott: Skóciában a legutóbbi helyi önkormányzati választásokon is egyértelműen kirajzolódott, hogy az ottani nacionalisták nagyon stabil politikai felhatalmazást kaptak. Hozzátette: a múlt heti helyhatósági választásokon a konzervatívok az egész országban nagyon súlyos vereséget szenvedtek.

"Úgy néz ki, hogy a brexit mögé, valamint a Konzervatív Pártnak a különböző frakciói és a brexitet támogató pártok köré Boris Johnson által 2018 után megalkotott – és a nagy 2019-es győzelemhez vezető –

politikai egység most egyértelműen megtörni látszik."

Gálik Zoltán emlékeztetett: a brit kormányfőnek nagyon kevés mozgástere maradt, hiszen az elmúlt hónapokban többször is késhegyen táncolt a politikai karrierje, a Covid-bulikon való részvétel, illetve az ezek miatt kapott büntetés oda vezetett, hogy a parlamentben többször is lemondásra szólították fel, illetve a parlament félrevezetéséért is indult ellene egy eljárás. Ez utóbbi még nem zárult le, de további ügyek is folyamatban vannak, amelyek miatt még büntetések is várhatók.

"Ráadásul ez a rossz választási eredmény – ami azért nem is annyira rossz, mint amilyentől sok konzervatív képviselő félt – abba az irányba mutat, hogy előbb-utóbb bizalmi szavazást kérhetnek ellene. A vége még mindig lehet az, hogy hatalomban marad, de egy ilyen szavazásra az elkövetkező hetekben-hónapokban számítani lehet" – vélekedett a szakértő.

(A nyitóképen: A Sinn Féin, a legnagyobb britellenes írországi katolikus párt jelöltjének választási plakátja Belfastban 2022. május 3-án, két nappal az egyesült királyságbeli helyhatósági és helyi parlamenti választások előtt. Észak-Írországban a felmérések a választások előtt hónapokig következetesen azt valószínűsítették, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először az újraegyesítésért küzdő Sinn Féin párté lesz a legnagyobb létszámú frakció az új belfasti parlamentben, a Stormontban. A választások végeredménye szerint ez így is történt. A választási plakát hátterében a házfalon a Sinn Féin által a brit elnyomás ellen indított 1914-es, vérbe fojtott húsvéti felkelésre emlékeztető falfestmény látható.)