A szakszervezetek országos szövetségének (DGB) összesítése szerint a munkavállalói érdekképviseletek 401 felvonulást, demonstrációt tartottak, amelyeken 203 500 ember vett részt.

Az "Alakítsuk együtt a jövőt!" mottóval meghirdetett rendezvénysorozat központi, berlini rendezvényén Reiner Hoffmann, a csaknem hatmilliós tagságú érdekképviseleti szövetség (DGB) elnöke bírálta a legfőbb politikai szövetségüknek számító szociáldemokrata párt (SPD) által vezetett szövetségi kormány haderőfejlesztési terveit.

A katonai erőre támaszkodó béketeremtés nem mehet a társadalmi béke rovására, ezért a védelmi költségvetés növelése nem járhat együtt a szociális támogatások, a "jóléti állam" elhanyagolásával - fejtette ki a DGB elnöke az SPD, a Zöldek és a liberálisok koalíciójának legkevesebb százmilliárd eurós fegyverkezési, haderőkorszerűsítési programjával kapcsolatban.

Mint mondta, a védelmi képességek fejlesztésére szánt pénzre szükség van a társadalom jövőjét szolgáló beruházásokhoz és a jóléti állam teljesítőképességének fenntartásához. Ezért "egyértelműen és világosan nemet mondunk a nagyszabású fegyverkezésre" - jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Hasonlóan fogalmazott a szövetség egyik legnagyobb tagja, a több mint kétmilliós tagságú vas-, fém- és elektronikai ipari szakszervezet (IG Metall) vezetője, Jörg Hoffmann is a május elseje alkalmából a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak adott interjújában, amelyben arról is szólt, hogy méltányosan meg kell osztani a munkaadók és a munkavállalók között a háborúval összefüggő, például az energiaárak emelkedéséből fakadó terheket.

Ez a tisztességes tehermegosztás a szakszervezetek célja a küszöbön álló bértárgyalásokon - mondta Jörg Hoffmann, kiemelve, hogy egyedül az energia drágulása az idén háztartásonként 1000 eurós, jövőre pedig már 2500 eurós plusz terhet jelent.

A DGB düsseldorfi rendezvényének fő szónoka Olaf Scholz kancellár volt, aki "törvénytelen támadásnak" és "pusztító birodalomépítésnek" nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és kijelentette, hogy "nem akarunk imperializmust Európában".

Mint mondta: Oroszország Ukrajna mellett más országokra is rárontott már, "imperialista törekvéseit" pedig nem szabad elfogadni. Ezért Németország, sok más európai országgal együtt, nemcsak pénzzel és humanitárius segítséggel, hanem fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát.

Azzal kapcsolatban, hogy értelmiségiek egy csoportja a napokban nyílt levélben bírálta az ukrajnai fegyverszállításokat, Scholz azt mondta, hogy tiszteli a pacifizmust, de "cinikusnak tűnne egy ukrán polgárnak, ha azt javasolnánk neki, hogy védekezzen fegyvertelenül a putyini agresszió ellen".

Olaf Scholz beszédét sokan hangos tiltakozással igyekeztek megzavarni, számos tüntető azt skandálta, hogy "teremtsünk békét fegyverek nélkül!".

Más megmozdulásokon is tiltakoztak vezető politikusok ellen, egy berlini szakszervezeti tüntetésen tojással dobálták meg Franziska Giffey kormányzó polgármestert, a tartományi rangú fővárost irányító kormány (szenátus) szociáldemokrata vezetőjét.

Németországban május elsején hagyomány, hogy a szakszervezeti mozgalom mellett a szélsőbaloldal is tüntetéseket rendez. Az utóbbi évtizedekben számos alkalommal előfordult, hogy randalírozásba, rendőrökkel folytatott összecsapásokba torkolltak ilyen demonstrációk, főleg Berlinben. Az idei megmozdulások biztosítására több tartományból mintegy hatezer rohamrendőrt vontak össze a fővárosba. Estig nem történt nagyobb rendbontás.