Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.6
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár beszédet mond a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által rendezett felvonuláson Düsseldorfban 2022. május 1-jén. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Az ukrajnai háború volt a legfőbb téma a munka ünnepén Németországban

Az ukrajnai háború és a konfliktus gazdasági következményeinek kezelése volt a meghatározó téma a szakszervezeti mozgalom május elsejei németországi megmozdulásain, amelyek egyikén Olaf Scholz kancellár ismét megerősítette, hogy hazája továbbra is támogatja pénzzel, humanitárius segítséggel és fegyverekkel is az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát.

A szakszervezetek országos szövetségének (DGB) összesítése szerint a munkavállalói érdekképviseletek 401 felvonulást, demonstrációt tartottak, amelyeken 203 500 ember vett részt.

Az "Alakítsuk együtt a jövőt!" mottóval meghirdetett rendezvénysorozat központi, berlini rendezvényén Reiner Hoffmann, a csaknem hatmilliós tagságú érdekképviseleti szövetség (DGB) elnöke bírálta a legfőbb politikai szövetségüknek számító szociáldemokrata párt (SPD) által vezetett szövetségi kormány haderőfejlesztési terveit.

A katonai erőre támaszkodó béketeremtés nem mehet a társadalmi béke rovására, ezért a védelmi költségvetés növelése nem járhat együtt a szociális támogatások, a "jóléti állam" elhanyagolásával - fejtette ki a DGB elnöke az SPD, a Zöldek és a liberálisok koalíciójának legkevesebb százmilliárd eurós fegyverkezési, haderőkorszerűsítési programjával kapcsolatban.

Mint mondta, a védelmi képességek fejlesztésére szánt pénzre szükség van a társadalom jövőjét szolgáló beruházásokhoz és a jóléti állam teljesítőképességének fenntartásához. Ezért "egyértelműen és világosan nemet mondunk a nagyszabású fegyverkezésre" - jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Hasonlóan fogalmazott a szövetség egyik legnagyobb tagja, a több mint kétmilliós tagságú vas-, fém- és elektronikai ipari szakszervezet (IG Metall) vezetője, Jörg Hoffmann is a május elseje alkalmából a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak adott interjújában, amelyben arról is szólt, hogy méltányosan meg kell osztani a munkaadók és a munkavállalók között a háborúval összefüggő, például az energiaárak emelkedéséből fakadó terheket.

Ez a tisztességes tehermegosztás a szakszervezetek célja a küszöbön álló bértárgyalásokon - mondta Jörg Hoffmann, kiemelve, hogy egyedül az energia drágulása az idén háztartásonként 1000 eurós, jövőre pedig már 2500 eurós plusz terhet jelent.

A DGB düsseldorfi rendezvényének fő szónoka Olaf Scholz kancellár volt, aki "törvénytelen támadásnak" és "pusztító birodalomépítésnek" nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és kijelentette, hogy "nem akarunk imperializmust Európában".

Mint mondta: Oroszország Ukrajna mellett más országokra is rárontott már, "imperialista törekvéseit" pedig nem szabad elfogadni. Ezért Németország, sok más európai országgal együtt, nemcsak pénzzel és humanitárius segítséggel, hanem fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát.

Azzal kapcsolatban, hogy értelmiségiek egy csoportja a napokban nyílt levélben bírálta az ukrajnai fegyverszállításokat, Scholz azt mondta, hogy tiszteli a pacifizmust, de "cinikusnak tűnne egy ukrán polgárnak, ha azt javasolnánk neki, hogy védekezzen fegyvertelenül a putyini agresszió ellen".

Olaf Scholz beszédét sokan hangos tiltakozással igyekeztek megzavarni, számos tüntető azt skandálta, hogy "teremtsünk békét fegyverek nélkül!".

Más megmozdulásokon is tiltakoztak vezető politikusok ellen, egy berlini szakszervezeti tüntetésen tojással dobálták meg Franziska Giffey kormányzó polgármestert, a tartományi rangú fővárost irányító kormány (szenátus) szociáldemokrata vezetőjét.

Németországban május elsején hagyomány, hogy a szakszervezeti mozgalom mellett a szélsőbaloldal is tüntetéseket rendez. Az utóbbi évtizedekben számos alkalommal előfordult, hogy randalírozásba, rendőrökkel folytatott összecsapásokba torkolltak ilyen demonstrációk, főleg Berlinben. Az idei megmozdulások biztosítására több tartományból mintegy hatezer rohamrendőrt vontak össze a fővárosba. Estig nem történt nagyobb rendbontás.

Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Vérengzés a Wall Streeten is, szabadesésben a tech szektor

Masszív eladási hullámot láthattunk napközben a világ tőzsdéin. A tegnapi amerikai kereskedésben már csúnya lefordulás volt, az esés aztán átragadt az ázsiai, majd az európai részvénypiacokra is. Eredetileg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos aggodalmak nyomták lefelé az árfolyamokat, a technológiai szektor, a chipgyártók, az adatközpont üzemeltetők és a mesterséges intelligencia fejlesztő cégek, valamint a szoftvercégek mentek az élen az esésben, de most már sokkal szélesebb lejtmenetről beszélhetünk. A hangulatot az Anthropic csütörtöki történelmi részvénykibocsátása sem tudta érdemben javítani. Az európai részvénypiacok 2 százaléknál nagyobb esésben is jártak, a rossz hangulat pedig az eddig felülteljesítő magyar tőzsdét is lehúzta, főként a Mol és az OTP papírjait büntették. Az amerikai tőzsdéken a pénteki nyitásban kezdetben megnyugvás látszott, a Dow index pluszba is került és Európában is mérséklődtek a mínuszok, ez azonban nem tartott sokáig. Közben ma már nagyot esett az Anthropic, közel a jegyzésáron be lehet szállni ma a sztoriba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×