Elutazása előtt a miniszter azt ígérte, hogy Németország a jövőben még erősebben kívánja támogatni a három NATO-szövetséges országot.

"Szükség esetén megvédjük közös szövetséges területünk minden egyes négyzetcentiméterét" – fogalmazott. Németország Baerbock szerint tudatában van az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán kialakult új realitásoknak, illetve következményeknek, és ennek megfelelően kíván cselekedni.

A védelmi képesség tekintetében Németország sokat tanulhat a balti országoktól

– hangoztatta a külügyminiszter, kiemelve, hogy Észtország, Lettország és Litvánia évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a védelmi képesség fokozására, továbbá az energiaellátás biztonságának szavatolására.

"A Baltikumban az emberek hosszú idő óta intenzíven és aggodalommal tekintenek Oroszországra, és hallani szeretném ezzel kapcsolatos tapasztalataikat" – mondta a miniszter.

A három balti ország évek óta tart Oroszország lehetséges agressziójától. Az Ukrajna elleni orosz háború felerősítette ezeket a félelmeket, ezért még erősebb védelmet sürgetnek a NATO-tól a szövetség keleti szárnyán. Mindennek ellenére Egils Levits lett államfő nem tart attól, hogy országát akut veszély fenyegetné. Hasonló állásponton van a litván elnök, Gitanas Nauseda is.

"A NATO-tagság biztosíték arra, hogy az országot nem fenyegeti közvetlen veszély" – jelentette ki Nauseda. A litván államfő mindazonáltal kezdeményezte, hogy rendkívüli állapotot léptessenek életbe az országban, amit a parlament képviselői nagy többséggel jóvá is hagytak.

Nauseda sürgette azt is, hogy a NATO folytasson vitát a balti országok biztonságának erősítéséről.

" A retorika önmagában nem elegendő"

– hangoztatta a litván államfő.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a Der Spiegellnek nyilatkozva ugyancsak az orosz fenyegetésre utalt.

"Putyin azt akarja, hogy féljünk. A Nyugatnak nem szabad semmifajta gyengeséget tanúsítania a Kreml urával szemben" – jelentette ki.

Az ARD német közszolgálati televízió beszámolója szerint az Ukrajna elleni orosz háború megosztja a három balti országban élő orosz kisebbséget. Egy részük támogatja Putyin invázióját, sokan azonban elítélik. Egyre inkább érezhető a feszültség a helyi lakosság, illetve az orosz kisebbség között is. Észtország és Lettország korábban bejelentette, hogy beszünteti az orosz televízióadók helyi sugárzását.