eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Annalena Baerbock, a Szövetség 90/Zöldek társelnöke a pártszövetség hamvazószerdai rendezvényén Landshutban 2019. március 6-án. A politikai hamvazószerdának is nevezett napon a német pártok képviselői találkoznak a támogatóikkal és beszédeket mondanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Daniel Kopatsch

Tanulni akar a balti államoktól a német külügyminiszter

Az ellenállás, illetve a védelem képességét említette első helyen a német külügyminiszter annak kapcsán, hogy mit kíván tanulni a balti államoktól. Annalena Baerbock Lettországot, Észtországot és Litvániát keresi fel.

Elutazása előtt a miniszter azt ígérte, hogy Németország a jövőben még erősebben kívánja támogatni a három NATO-szövetséges országot.

"Szükség esetén megvédjük közös szövetséges területünk minden egyes négyzetcentiméterét" – fogalmazott. Németország Baerbock szerint tudatában van az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán kialakult új realitásoknak, illetve következményeknek, és ennek megfelelően kíván cselekedni.

A védelmi képesség tekintetében Németország sokat tanulhat a balti országoktól

– hangoztatta a külügyminiszter, kiemelve, hogy Észtország, Lettország és Litvánia évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a védelmi képesség fokozására, továbbá az energiaellátás biztonságának szavatolására.

"A Baltikumban az emberek hosszú idő óta intenzíven és aggodalommal tekintenek Oroszországra, és hallani szeretném ezzel kapcsolatos tapasztalataikat" – mondta a miniszter.

A három balti ország évek óta tart Oroszország lehetséges agressziójától. Az Ukrajna elleni orosz háború felerősítette ezeket a félelmeket, ezért még erősebb védelmet sürgetnek a NATO-tól a szövetség keleti szárnyán. Mindennek ellenére Egils Levits lett államfő nem tart attól, hogy országát akut veszély fenyegetné. Hasonló állásponton van a litván elnök, Gitanas Nauseda is.

"A NATO-tagság biztosíték arra, hogy az országot nem fenyegeti közvetlen veszély" – jelentette ki Nauseda. A litván államfő mindazonáltal kezdeményezte, hogy rendkívüli állapotot léptessenek életbe az országban, amit a parlament képviselői nagy többséggel jóvá is hagytak.

Nauseda sürgette azt is, hogy a NATO folytasson vitát a balti országok biztonságának erősítéséről.

" A retorika önmagában nem elegendő"

– hangoztatta a litván államfő.

Kaja Kallas észt miniszterelnök a Der Spiegellnek nyilatkozva ugyancsak az orosz fenyegetésre utalt.

"Putyin azt akarja, hogy féljünk. A Nyugatnak nem szabad semmifajta gyengeséget tanúsítania a Kreml urával szemben" – jelentette ki.

Az ARD német közszolgálati televízió beszámolója szerint az Ukrajna elleni orosz háború megosztja a három balti országban élő orosz kisebbséget. Egy részük támogatja Putyin invázióját, sokan azonban elítélik. Egyre inkább érezhető a feszültség a helyi lakosság, illetve az orosz kisebbség között is. Észtország és Lettország korábban bejelentette, hogy beszünteti az orosz televízióadók helyi sugárzását.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×