A Bassár el-Aszad kormányát megbuktató szunnita iszlamista politikai és katonai szervezet, a Hajat Tahrir as-Sám vezetője, Ahmed Huszejn es-Sar az év elején lett Szíria elnöke. Hivatalba lépésekor hangsúlyozta: az elsődleges prioritás a hatalmi vákuum betöltése „törvényes és legális módon”. Hozzátette, hogy a békét bosszúállás nélkül őrizné meg, a legfontosabb célok között pedig az állami intézmények újjáépítését, valamint a gazdasági infrastruktúra fejlesztését említette meg. Bassár el-Aszad távozása után Izrael gyanakvással figyelte az új szíriai vezetés tevékenységét. Sayfo Omar az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a zsidó állam már közvetlenül az el-Aszad-rezsim bukása után, decemberben kialakított egy biztonsági zónát a szíriai határnál, továbbá ugyancsak akkor izraeli harci gépek szétbombázták Szíria fő fegyverkészleteit.

Az utóbbi időben Izrael elsősorban a drúzok védelmében vetette be fegyveres csapatait Szíriában. A drúzok az iszmáilita síita iszlámból kialakult ezoterikus közösség, amely a XI. században jelent meg, a legtöbben, mintegy 700 ezren Dél-Szíriában élnek, de Izraelben (150 ezres lélekszám) és Libanonban is letelepültek drúzok. Sayfo Omar kiemelte: a drúzok jogosultak a teljes jogú izraeli állampolgárságra, és

érezhető egyfajta nyomás az izraeli kormányon, hogy ne nézze tétlenül, milyen atrocitások érik a drúzokat Szíriában.

Nemrég heves harcok törtek ki drúz milicisták és szunnita beduin törzsi harcosok között a drúz többségű, dél-szíriai Szuveida városban, ahová bevonultak a szíriai kormányerők. A térségben komoly összecsapások zajlanak a szíriai kormányerők és a drúz harcosok között. Az izraeli légierő a drúz kisebbség védelmében megtámadta a szíriai fővárost, Damaszkuszt is.

A török külügyminiszter közben kijelentette, hogy Ankara nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekint minden Szíria megosztására irányuló törekvést. A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a török politikai vezetést igazából nem az aggasztja a legjobban, mi történik a drúzokkal, hanem a kurdok fellépéseit követik fokozott figyelemmel a térségben. A közelmúltban ugyanis lehetővé tették a kurd többségű és az amerikaiak által támogatott Szíriai Demokratikus Erőknek, hogy betagozódjanak a szíriai hadseregbe, ezzel segítve a közel-keleti ország integritásának megőrzését. Az Egyesült Államok török nyomásra győzte meg a szíriai szövetségeseit arról, hogy lépjenek fel így az ország egyben maradása érdekében.

A mostani dél-szíriai összecsapások azonban megnehezítik a kurdok betagozódását a szíriai hadseregbe, és fenyegetik Szíria területi integritását,

ami érthető okokból aggasztja Törökországot. Ezzel magyarázható az, hogy miért fogalmazott meg ennyire éles bírálatot a török külügyminiszter.

A segélyezés a hadviselés részévé vált

Nagyon sokan éheznek a Gázai övezetben, és arra panaszkodnak, hogy nem jutnak el a humanitárius szállítmányok a térségbe. Izrael és az ENSZ egymásra mutogat, a másikat tartja felelősnek a kialakult helyzetért. Sayfo Omar elmondta: távolról nagyon nehéz megmondani, kinek van igaza, sőt az sem biztos, hogy létezik objektív igazság ebben a kérdésben. Ami viszont biztos, hogy Gázában a segélyezés a hadviselés részévé vált. A Hamász is alapvetően azzal tudta megőrizni a közelmúltig társadalmi bázisának egy jelentős részét, hogy szétosztotta az ENSZ által bejuttatott segélyeket. Izrael pedig éppen azért, hogy meggyengítse a Hamászt, igyekezett a saját kezébe venni a segélyezés kérdését, és az Egyesült Államokkal közösen működtetett szervezetre bízta volna a szállítmányok biztos átadását.

Az izraeli elképzelések szerint a segélyt a jövőben négy olyan ponton osztanák el a Gázai övezetben, ahol ki lehet kerülni a Hamászt. A zsidó állam azzal vádolja a Hamászt, hogy akadályozza a szállítmányok bejutását, valamint

megbünteti vagy adott esetben kivégzi azokat az embereket, akik elfogadják az Izrael által osztott segélyeket.

A terrorszervezet viszont Izraelre mutogat, szerintük Benjamin Netanjahu kormánya nem engedi a humanitárius segélyek behozását, amivel éhhalálra ítéli a helyieket.

Történelmi, mégis nagyon nehéz helyzetben Benjamin Netanjahu

A fegyveres konfliktusok és a humanitárius válság mellett Izraelben jelenleg komoly belpolitikai válság is van. Nemrég kilépett a kormánykoalícióból a Tóra Zsidósága nevű párt, az askenázi ultraortodox pártkoalíció, mert nem elégedettek a katonai felmentésüket biztosító törvénytervezettel. A bejelentés után egy nappal a Sasz nevű párt, az arab nyelvű és keleti országokból származó zsidók ultraortodox pártja is kilépett a kormányból a katonai szolgálat alóli mentességüket biztosító törvény elmaradása miatt, ugyanakkor jelezte, hogy bár a kormány kisebbségbe kerül az izraeli parlamentben, a Kneszetben, de a Sasz szavazataival nem fog együttműködni az ellenzékkel a Benjamin Netanjahu miniszterelnök vezette kabinet ellenében.

Benjamin Netanjahunak így jelenleg a 120 tagú Kneszetben már csak ötvenfős biztos támogatottsága van. Sayfo Omar kiemelte: ilyen helyzetben „fontos belpolitikai eszközzé” válik, hogy a miniszterelnök milyen irányba akarja terelni a háborút. Mint fogalmazott,

most Benjamin Netanjahu nem mutathat gyengeséget.

Donald Trump támogatásával továbbra is azt szeretné elérni, hogy a Hamász és más politikai, katonai szervezetek a jövőben ne veszélyeztethessék a zsidó állam biztonságát a Gázai övezetben.

Az elemző szerint ebből a szempontból „történelmi időszak” jött el Benjamin Netanjahu számára. Sayfo Omar arra számít, hogy addig, amíg az USA-nak és főleg Öböl-menti szövetségeseinek nem válik kellemetlenné vagy veszélyessé a gázai konfliktus, addig folytatódnak a harcok a térségben. Nem gondolja azt, hogy még a nyáron enyhülhet a helyzet, leghamarabb ősszel lehet erre némi remény.

(A nyitóképen: az ország más részeiből érkező beduin fegyveresek várakoznak Buszra al-Halilban, mert a szíriai kormányerők elzárják előlük a dél-szíriai, többségében drúzok lakta Szuveida tartományba vezető utat 2025. július 20-án.)