Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint Pekingben 2022. február 4-én. Putyin a 2022-es pekingi téli olimpia hivatalos megnyitójára érkezett a kínai fővárosba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Druzsinyin

Így van jelen Oroszország és Kína a Nyugat-Balkánon

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint nemcsak gazdasági, hanem biztonságpolitikai érdeke is az Európai Uniónak, hogy a Nyugat-Balkán államai mielőbb csatlakozzanak a közösséghez.

A minap a német és az osztrák kancellár is az integráció gyorsításáról beszélt, és Szijjártó Péter is ismét ezt sürgette a héten.

Németh Ferenc, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója Szerbiát kiemelve kérdésünkre elmondta: nem lehet azt mondani, hogy az ország teljes mértékben oroszbarát lenne, mert Belgrád próbál mind a nyugati hatalmakkal - az EU-val és az Amerikai Egyesült Államokkal -, illetve a keleti hatalmakkal - Törökországgal, Kínával és Oroszországgal - is jó politikai, gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Ettől függetlenül azonban el kell ismerni azt, hogy

a szerb társadalom egy jelentős része szimpatizál az oroszokkal és azon belül is Vlagyimir Putyin elnökkel.

A Nyugat-Balkánon Kínának a kutató szerint jelenleg alapvetően gazdasági befolyása van, sok gigaberuházás is kötődik hozzájuk - elsősorban közlekedésfejlesztési és infrastruktúra-fejlesztés -, valamint a bányászati szektorban is vannak nagy beruházásaik. Szerbiának pedig különösen fontos az, hogy Kína - ahogy Oroszország is - az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és azt, hogy Koszovó függetlenségét nem ismeri el, az ENSZ BT-ben is tudja képviselni.

Kína politikai szempontból jelenleg Koszovó kérdésén kívül nem aktív a régióban, ilyen kérdésekbe nem szól bele, illetve nem próbálja meg kommentálni sem a térségben lezajlott politikai folyamatokat.

Amennyiben felgyorsulna a Nyugat-Balkán európai integrációja, akkor az orosz és kínai kötődések lazulnának, az érintett hat ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró) EU-integrációja az orosz és a kínai befolyás csökkenésével járhat - mutatott rá Németh Ferenc.

"Nem használom azt a szót, hogy megszűnésével, hiszen a legtöbb uniós ország is tart fenn különféle intenzitású politikai és gazdasági kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel, de lényegesen lecsökkenne a befolyása ezen két keleti hatalomnak a Nyugat-Balkánon."

A gazdasági kapcsolatai egyébként jelenleg is intenzívebbek a Nyugat-Balkánnak az EU-val, mint orosz vagy kínai relációkban, de

a teljes jogú tagság politikai elköteleződést is jelentene az EU mellett.

"A tagsággal az jár, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai határozatait a nyugat-balkáni országoknak is el kell fogadniuk, tehát hogyha az EU elítéli Oroszországot vagy Kínát, akkor a Nyugat-Balkánnak is be kell ezen döntések mögé állnia. És természetesen a tagsággal még jobban megnyílik az uniós közös piac is a nyugat-balkáni hat ország számára, ez pedig a gazdasági kapcsolatok intenzitását is nyugat felé tolja el" - sorolta a kutató.

Mindemellett pozitív biztonságpolitikai hatása is lenne az integrációnak, mutatott rá Németh Ferenc. Az EU-tagság ugyanis stabilizálhatja a balkáni helyzetet, amely ugyan jelenleg békés, de az elmúlt években - főleg az orosz befolyás miatt - többször lehetett látni olyan kísérleteket, amelyek megpróbálták a nyugat-balkáni állóvizet egy kicsit felkavarni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×