Az egyaránt a múlt év végén hivatalba lépett két vezető első négyszemközti találkozójuk után azzal érvelt, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt gyors előrelépésre van szükség a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásának folyamatában.
Ezeknek az országoknak "világos uniós perspektívára" van szükségük - hangsúlyozta Olaf Scholz, aki szerint
minden további késedelem a Nyugat-Balkánt sebezhetővé teszi, és nyitottá egy harmadik fél befolyása előtt.
A Nyugat-Balkánon Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia rendelkezik tagjelölti státusszal. Bosznia-Hercegovina és Koszovó ezzel szemben csupán "potenciális" jelölt igen távoli kilátásokkal.
Albániával és Észak-Macedóniával ugyanakkor még mindig nem kezdődtek meg a konkrét csatlakozási tárgyalások, értesülések szerint egyes uniós tagországok ellenállása miatt. Sem a német, sem az osztrák kancellár nem kívánt megnevezni egyetlen országot sem, de kiszivárgott, hogy elsősorban belpolitikai okoból mindenekelőtt Franciaországról, Hollandiáról és Bulgáriáról van szó.
Az osztrák kancellár szerint nemcsak beszélni kell a lehetséges európai perspektívákról, de tenni is kell értük. Olaf Scholz ugyanakkor arra is rámutatott, hogy ennek érdekében
"az unióban is az intézményi reformok felgyosítására van szükség, és arra, hogy magunkat is a bővítésre képessé tegyük."
Az ARD német közsolgálati televízió szerint Karl Nehammer arra figyelmeztetett, hogy mind Oroszország, mind Kína befolyásra törekszik a Nyugat-Balkánon. Megfogalmazása szerint az Európai Unió "geostartégiai érdeke", hogy erősítse befolyását a térségben, és a szóban forgó országok lakói számára világos uniós perspektívát nyújtson. Nehammer azt ígérte, hogy mindent megtesz az unión belüli "szkeptikusok" meggyőzése érdekében.
A magyar álláspont szerint gazdasági és biztonságpolitikai érdek is, hogy az unió mielőbb integrálja a nyugat-balkáni országokat.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet, és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán csatlakozása nélkül.
Az EB magyar biztosa, a bővítési és szomszédságpolitikáért felelős Várhelyi Olivér a közelmúltban egy lapinterjúban arról beszéllt, hogy a szóban forgó országok integrálása nemcsak gazdasági értelemben változtathatja meg a Nyugat-Balkán helyzetét, hanem politikai üzenetet is hordoz magában. A cél a térség hosszú távú stabilitásának és békéjének támogatása.
Szijjártó Péter kedden hangsúlyozta: fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán országainak európai uniós integrációját, mert az elfogadhatatlanul lassú. Mint mondta, ez stratégiai hiba, illetve káros a regionális stabilitás szempontjából is, ezért Magyarország ismét a folyamat felgyorsítására szólítja fel Brüsszelt. Minderről Bosznia-Hercegovinában, a Mostari Nemzetközi Vásár megnyitóján beszélt, a rendezvénynek Magyarország partnerországa.
A kormány álláspontja szerint Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, Bosznia Hercegovinának pedig meg kell adni a tagjelölti státuszt - hangoztatta.